Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.
Irományszámok - 1865-69. Jelentése a közös viszonyok tárgyában kiküldött hatvanhetes bizottságnak
84 LXIX. SZÁM. „A bizottságokat mindenkor Ő felsége fogja összehívni bizonyos határnapra és azon helyre, hol ő felsége azon időben tartózkodik. Óhajtja azonban a magyar törvényhozás, hogy az ülések fölváltva egyik évben Pesten, másik évben Bécsben, vagy ha ő felsége többi országainak gyűlése és ő felsége igy akarná, azon országok más valamelyik fővárosában tartassanak." A 35. és 36. szakaszok szerkezete megmaradt. A 37-ik szakasz első pontja változatlanul hagyatván, a második pont kezdetétől fogva a szöveget az utolsó pontig, mely szintén megmaradt, Szentkirályi Móricz képviselő ekkép indítványozá módosíttatni: „Ez együttes ülésben a két bizottság elnökei felváltva, egyszer az egyik, másszor a másik fognak elnökölni. Határozat csak úgy hozathatik, ha mindenik delegatio tagjainak legalább kétharmada jelen van. A határozat mindenkor absolut többséggel hozandó. Mivel pedig a paritás elvének gyakorlati alkalmazása mindkét félnek érdekében épen a szavazásnál legfontosabb: szükséges leend szabályt alkotni az iránt is, hogy midőn szavazás alkalmával egyik fél delegatiójából több tag hiányzik, mint a másikból, mi módon kell a szavazók számára nézve a szükséges paritást tettleg helyreállítani. E szabály legczélszerübben akkor állapíttathatik meg, midőn a jelen munka részletei kidolgoztatnak." E módosítvány elfogadtatott. A 38. szakaszból, ugyancsak Szentkirályi Móricz képviselő indítványa folytán, ezen sor : „mit a felszólított fél nem tagadhat meg; s akkor" kihagyatván, a helyett e szavak határoztattak tétetni: „mely esetben." A 39. és 40. szakaszok szövege meghagyatott. A 41. szakasz két végső sorában e szavakhelyébe: „a kivánt iratokat előterjeszteni" Szentkirályi Móricz képviselő a következő szókat indítványozá iktattatni: és „szóval vagy Írásban." Deák Ferencz képviselő pedig ugyan e szakasz végét e szavak után: „megjelenni, felelni" ekkép javaslá szerkesztetni: „és szóval vagy írásban s ha az kár nélkül történhetik, a szükséges iratok előterjesztése mellett is" fölvilágositásokat adni. Ez utóbbi módosítvány elfogadtatott. A 42. szakasz szerkezetében változás nem történt. A 43. szakasz utolsó pontjára nézve Lónyay Menyhért képviselő azon módosítványt ajánlá, hogy e szavak: „az ezen összeget az illető közös miniszternek kezéhez szolgáltatja, ki" — kihagyatván, azok helyébe, e szók után: „a magyar felelős minisztérium által" igtattassék: „a havonként befolyt államjövedelmekből a közös költségek fedezésére szolgáló rész a magyar pénzügyminiszter által havonként a közös pénzügyminiszterhez áttétetik, azon arány szerint, a mely arányban áll a közös költségek összege az országos költségek összegéhez. A közös pénzügyminiszter" stb.amint az eredeti szövegben következik. E módosítvány elfogadtatott. XI. Ülés 1867. február 1-én. Elnök: gróf Andrássy Gyula. Jegyző: Csengery Antal. Az albizottsági munkálat 44, 45 és 46-dik szakaszai változtatás nélkül elfogadtattak. A 47-dik szakasz Szentkirályi Móricz képviselő indítványa folytán, ekkép módosíttatott: „A bizottságok ülései rendesen nyilvánosak lesznek. A kivételi szabályok e részben az ügyrend által fognak megállapíttatni. Határozat azonban csak nyilt ülésben hozathatik."
