Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-69. Jelentése a közös viszonyok tárgyában kiküldött hatvanhetes bizottságnak

72 LXIX. SZÁM. tományaiban is tettleg életbe lépjen; mert mi azon országokkal csak mint alkotmányos országokkal léphetünk bármely közös viszonyokra nézve érintkezésbe. S ő fölsége maga is azért kívánta ez ügyek tárgyalásának eddigi módját megváltoztattatni, mert alkotmányos jogokkal ruházta föl többi országait is, s a közös ügyek kezelésénél ezek alkotmányszerü befolyását sem tartja mellőzne tőnek. 28. Ha tehát Magyarország alkotmánya teljesen és tettleg helyre lesz majd állitva s 8 felsége többi országai is tettleg valóságos alkotmánynyal birnak; s a törvényszerű felelős kormány itt is, ott is átvette a kormányzatot: akkor, de csakis akkor, lehetne azon ügyeket, melyek a megállapodás szerint közöseknek lesznek tekintendők, a következő módon közösen kezelni. 29. Egy közös minisztériumot kell felállítani azon tárgyakra nézve, melyek, mint valósággal közösek, se a magyar korona országainak, se ő felsége többi országainak külön kormányzata alá nem tartoznak. E minisztérium a közös ügyek mellett se egyik, se másik résznek külön kormányzati ügyeit nem viheti, azokra befolyást nem gyakorolhat. Felelős lesz e minisztérium minden tagja mindazokra nézve, a mik köréhez tartoznak, felelős lesz az egész minisztérium is együtt, oly hivatalos intézkedéseire nézve, melyeket együtt alapított meg. 30. A közös ügyek azon részére nézve, mely nem tisztán a kormányzat köréhez tartozik, se teljes birodalmi tanácsot, se bármi néven nevezhető közös vagy középponti parlamentet czélszerünek nem tartunk, s ezeknek egyikét sem fogadjuk el; hanem azt óhajtjuk, hogy, miután ő fölsége legmagasabb tr,ónbeszéde szerint is közös kiindulásipontunk a pragmatica sanctio, egy részről a magyar korona országai együtt, más részről ő fölsége többi országai és tartományai együtt ugy tekintessenek, mint két külön s teljesen egyenjogú fél. Következve: a két fél között a közösügyek kezelésére nézve mellőzhetlen föltételnek tartjuk a teljes paritást. 31. Ezen paritás elvénél fogva Magyarország részéről a magyar országgyűlés válaszszon saját kebeléből egy meghatározott számú bizottságot (delegatio) és pedig az országgyűlés mindenik házából. Válaszszanak ő felsége többi országai és tartományai is hasonlóul alkotmányos módon egy épen annyi tagból álló bizottságot a maguk részéről. 32. E bizottságok csak egy évre, vagyis az országgyűlésnek egy ülésszakára választandók a az év leteltével, vagyis az uj ülésszak kezdetével, azoknak minden hatásköre teljesen megszűnik. Tagjaik azonban ismét megválaszthatok. 33. A bizottságok mindegyike külön, saját kebeléből, szabadon választja elnökét, tollvivőjét s a mennyiben szüksége lesz más hivatalos személyzetre is, annak minden tagját; s maga állapitjameg ügyrendét. 34. A bizottságokat mindenkor ő fölsége fogja összehívni bizonyos határnapra és pedig fölváltva, egyik évben Pestre, másik évben Bécsbe, vagy ha ő fölsége többi országainak gyűlése és ő fölsége így akarná, azon országok más valamelyik fővárosába. , 35. Mindenik bizottság külön tart üléseket, s azokban fejenkénti szavazással s a bizottsági összes tagok absolut szótöbbségével határoz, s a mit a többség elhatározott, az egész bizottság határozatának tekintendő. Külön véleményt az egyes tagok, saját igazolásuk végett, iktattathatnak ugyan a jegyzőkönyvbe, de az .a határozat erejét nem gyöngíti. 36. A két bizottság egymással, együttes ülésben, nem tanácskozhatik, hanem mindenik írásban közli nézeteit és határozatait a másikkal s irott izenetek által igyekeznek véleménykülönbség eseben egymást fölvilágositani. Ezen izeneteket mindenik bizottság saját nyelvén készitendi el, oda mellékelve a hiteles fordítást is. 37. Ha ezen írásbeli izenetek által nem sikerülne a két bizottságnak véleményét egyesíteni: akkora két bizottság együttes ülést tartand, de egyedül csak egyszerű szavazás végett. Ez együttes ülésben a két bizottság elnökei együtt elnökölnek, kiknek azonban hatáskörük nem leend egyéb, minta szavazás actusára felügyelni s a többséget kijelenteni. A határozat hozatalára a ^két bizottság összes