Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-133. Jelentése az 1865-dik évi országgyülés képviselőháza által a nemzetiségi kérdés tárgyában kiküldött bizottság alválasztmányának

CXXX1II. SZÁM. 269 némelyjogok, mint a választások, soha sem fognak valóságban létezni, csak holt betűk maradandnak, mert a nagyobb elem a kisebbiket már tulnyomóságánál fogva ezen jogok gyakorlatából vagy erőszak vagy csel által kizárná. A közterhekben mindnyájan aránylag részt veszünk: tehát a törvények és jogok áldása mindnyájunkkal közös legyen, és azoknak üdvözitö harmata mindnyájunk szivében testvéri szeretetet, egy gondolatot, egy lelket, egy szivet teremtsen: mert erre roppant nagy szükségünk van ; és azért valakit vallása vagy nemzetisége miatt lenézni, gúnyolni, vagy alattomban üldözni, haza elleni bűnnek kellene tekinteni. Kelt Nagy-Szőlősön január 23-ikán 1867. E másolat hiteléül: Bukovszky György m. k. nagyszőlősi esperes. E. V-dik melléklet a 133. számú irományhoz. Törvényjavaslat. I. A nemzetiségi ügyben átalában. 1. §. Magyarországban különböző területeken nagyobb számmal tömegesen lakó külön nyelvű népek, jelesen a románok, szlávok, szerbek, oroszok és németek, a magyarisal egyenjogú nemzeteknek ismertetnek el, s ezeknek összessége képezi Magyarország politikai nemzetét. 2. §. Mindegyik nemzetnek egyenlően joga van, saját nemzeti nyelvét a magán és nyilvános élet minden viszonyaiban szabadon használni, fejleszteni és művelni ; mihez képest rendeltetik: 3. §. Községekben, megyei járások- s kerületekben, megyékben, önálló köztörvényhatósággal biró szabad kertiletekben, vidékekben s városokban közigazgatási, törvénykezési, köztanácskozási, azaz átalános hivatalos nyelvül szolgál azon nyelv, mely az illető község, megyei járás, s kerület, megye, szabad kerület, vidék vagy város lakosságának egészben vagyátalános többségben nemzeti nyelvét képezi. 4. §. Ha valamely község, megyei járás vagy kerület, megye, vidék vagy városban egyik nemzetiség sem birna átalános többséggel, ily esetben a hivatalos nyelv szabadon választható. 5. §. A megyei járások és kerületek alakítása akként rendezendő, hogy egy-egy járás-, illetőleg kerületbe lehetőleg oly községek összesittesenek, melyek legalább átalános többségben ugyanazon nemzetiségű lakosokat foglalnak magokban. Ezen rendszabály az országgyűlési képviselő választó kerületek alakításánál is szem előtt tartandó. Úgyszintén 6. §. A megyei, szabadkerületi, vidéki és városi képviseletek és hatóságok is, a területükön lakó különböző nemzetiségek számaránya szerint alakitandók. 7. §. A községek mindennemű jelentéseiket, felterjesztéseiket s kérelmezéseiket saját községök hivatalos nyelvén teszik az ország bármely hatóságához.