Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-117. Miletics Szvetozár határozati, illetőleg törvényjavaslat a szerb nemzeti ügyben

224 r CXVII. SZÁM. 117. szánt. • • . • (CXIJI. ÜLÉS, 1088. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Határozatig illetőleg törvényjavaslat a szerb nemzeti ügyben. Még azon időben, midőn részint a kiegyenlitő latin nyelvnél, részint más körülményeknél fogva nemzetiségi kérdés Magyarországon nem létezett, a 17-ik század vége felé a szerb nemzetnek egy része a magyar király meghivására a magyar korona országaiba jött azon föltétel alatt, hogy saját hatóságai és saját nemzeti szervezete legyen, mely föltétel privilégiumok alakjában adatott ki, de e privilégiumok diploma és közjog fontosságával bírnak. A szerb nemzet e korona országaiban a 18-ik század közepéig különös helyzetét és szervezetét megtartotta, igaz, hogy csak katonai, de az akkori kornak és feladatának: a törökök elleni védelemnek megfelelő alakban. A katonai határvidék egy részének Magyarországba való incorporatiója után. a szerbek részint Bácska és Bánát kerületekben, részint szab. kir. városokban, élvezték nemzetiségök noha sokban korlátolt, de mégis némi jogait. A szerb nemzet e helyeken folytonosan reolamálta nemzeti fönállásának és szervezetének jogát, nem csak részleg, hanem összességében is, igy az 1790., 1848. és 1861. években. 1790-ben, midőn a szerbeknek a polgárjog megadatott, az 1790/1-ki országgyűlés 27-ik törvényczikke által elismertetett az is, hogy a szerb nemzet privilégiumai érvényben maradnak, menynyiben az ország sarkalatos törvényeivel nem ellenkeznek. A nemzet szervezése, mely lényegében a jászkunok kerülete szervezetének felelne meg, nem ellenkeznék az ország sarkalatos törvényeivel. Az egyenlő jog, mely most az ország alapjává lett, ki nem zárja az egyes nemzetek nemzeti szervezetét a nemzeti egyenjogúság alapján, hanem csak azt kivánja, hogy a nemzeti egyenjogúság az egyes honfiak egyenlő polgárjogával öszhangzatba hozassék. Az 1861-ik évi szerb congressus ily szervezetet törekedett formulázni, midőn Ő felségétől felhivatott, hogy óhajait és kívánalmait kijelentse, és hogy a szerb nemzet államjogi fenállásának biztosítékait formulázza. Az 1861-ik évi szerb congressus határozatai fölterjesztettek ő felségéhez, ki e határozatok felterjesztése alkalmával és később is több izben kijelenteni kegyeskedett, hogy e határozatokat kormányjavaslatok alakjában az országgyűlésnek alkotmányos eldöntés végett át fogja adni. Ez országgyűlés is több föliratban kijelentette, hogy ez ország többi nemzeteinek jogos és méltányos kívánalmait mindjárt teljesíteni fogja, mihelyt ama helyzetbe jő, hogy alkotmányosan működhetik és törvényeket hozhat. Tekintve azt, hogy az országgyűlés valóban e helyzetet elérte, és hogy a szerb kérdésben interpellált kormány nem adott megnyugtató választ az iránt", fog-e, mikor, és hogyan fog javaslatot hozni a szerb congressus határozatai iránt; tekintve azt, hogy a szerb nemzet kibékülése, és hogy azon körülmény, melynél fogva a szerb nyelv nagyon is korlátolt, a megyékben pedig