Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.
Irományszámok - 1865-92. Határozati javaslat az 1847/8-ki V. t. cz. 5-ik §-ának azon rendelete ideiglenes felfüggesztése iránt, mely a csajkások kerülete és a bánsági végvidék képviseletére vonatkozik - 1865-93. Törvényjavaslat a magyar korona országai és az ő felsége uralkodása alatt álló többi országok között fenforgó közös érdekü viszonyokról s ezek elintézésének módjáról
XCIII. SZÁM. 171 országainak a pragmatica sanctió által is biztositott közjogi és belkormányzati önállósága, mind a birodalom biztosságának és együtt maradásának életfeltételei sértetlenül megóvassanak, egyszersmind pedig a fenérintett közös ügyek alkotmányos elintézésénél egy részről a magyar korona országai, más részről ő fölsége többi országai és tartományai alkotmányos befolyása biztosíttassák. Őszinte örömmel üdvözölte az országgyűlés ő császári s apostoli királyi felségének ezen legmagasb elhatározását, mely szerint az alkotmányos kormányzat rendszerét az egész birodalomban megállapítani óhajtván, ez által trónjának fényét s a birodalom erejét és hatalmát mindannyi népeinek a közügyek iránti érdekeltségére, mint természetszerű s ennélfogv r a legszilárdabb alapra, kivántafektetni. Ez okból Magyarország főrendéi és képviselői nem mulaszthaták el gondoskodni oly módokról, a melyek lehetővé tegyék, hogy azon alapszerződés, a mely az 1723. évi I. II. és III-dik törv: czikkek által a felséges uralkodóház és Magyarország közt létre jött, a mely egy részől a birodalmi kapcsolathoz tartozó országok és tartományoknak az 1723. I. és II. t. czikkek értelmében együttes és elválaszthatlan birtoklását, más részről pedig Magyarországnak önálló törvényhozási és kormányzati függetlenségét biztosította, lényegében jövőre is sértetlenül fentartassék. Ennélfogva szükségessé válván, hogy a magyar korona országai és az ő felsége uralkodása alatt álló többi országok között fenforgó közös érdekű viszonyok pontosan és határozottan kijelöltessenek ; s hogy a két egymástól független^ alkotmányos képviselet közti érintkezés módja eme közös viszonyok elintézése körül szabatosan megállapittassék: az országgyűlés erre vonatkozólag a következőkben állapodott meg: 1. Azon kapcsolat, mely egy részről a magyar korona országai, más részről ő felségének többi országai és tartományai között jogilag fenáll, az 1723. 1. 2.-és 3. törvényczikkek által elfogadott pragmatica sanctión alapszik. 2. Megállapítván ez ünnepélyes alapszerződés a Habsburg-ház nőágának trónöröklési jogát, kimondotta egyszersmind, hogy azon országok és tartományok, melyek a megállapított öröklési rendszerint egy közös uralkodó alatt állanak, feloszthatlanul és elválhatlanul egy ütt birtoklandók. E határozottan kimondott elv folytán a közös biztosság együttes erővel leendő védelme és fentartása oly közös és viszonyos kötelezettség, mely egyenesen a pragmatica sanctióból származik." 3. De ezen megállapított kötelezettség mellett határozottan kikötötte a pragmatica sanctió azon föltételt is, hogy Magyarország alkotmányos közjogi és belkormányzati önállása sértetlenül fentartassék. 4. E két alapeszmét tartotta szem előtt a magyar országgyűlés azon viszonyok meghatározásánál, melyek Magyarországot a közös fejedelem uralkodása alatt álló többi országokkal közösen érdeklik. S valamint egy részről kész volt Magyarország a múltban, kész leend jövendőben is mindenkor teljesíteni mindazt, a mit a pragmatica sanctió szerint a közös biztosságnak együttes erővel védelme és fentartása mulhatlanul megkíván: ugy más részről oly kötelezettségeket, melyek e czélon túlterjednek, s annak elérésére nem elkerülhetlenül szükségesek, magára nem vállalhat. 5. Ezelőtt Magyarországot illetőleg mindazokra nézve, mik az érintett viszonyokra vonatkoznak, a magyar országgyűlés s a magyar király közegyetértéssel intézkedtek, és ez intézkedések megállapításánál más ország befolyással nem bírt, mert a magyar király, mintáz uralkodása alatt álló L ,öbbi országok absolut fejedelme, azon országoknak érdekeiről és teendőiről absolut hatalommal rendelkezett. Most azonban, a legmagasabb trónbeszéd szerint, lényegesen változott a helyzet az által, hogy őfelsége „alkotmányos jogokkal ruházta föl többi országait, azokat tehát absolut hatalommal ezentúl n;m képviselheti, s azok alkotmányos befolyását nem mellőzheti." 6. Irányadóknak tekinti az országgyűlés e szempontokat, midőn kijelöli a főelveket, melytk a közös viszonyok megállapításánál alapul szolgálnak. Kiindulási pontja e részben a pragmatica saictió, melyet mind őfelsége, mind az országgyűlés közösen elismert kiindulási pontul tűzött ki. 7. A pragmatica sanctió szerint közös ugyan az uralkodó, a mennyiben Magyarország koro22*
