Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-87. Törvényczikk a magyar korona országai és az ő felsége uralkodása alatt álló többi országok között fenforgó közös érdekű viszonyokról s ezek elintézésének módjáról

166 LXXXVII. SZÁM. miatt, mely személyes letartóztatást vonhat maga után, se bűntény vagy vétség miatt, a tetten érés ese­tét kivéve, az illető országgyűlésnek, ennek együtt nem léte esetében pedig azon bizottságnak, melynek tagjai, előleges jóváhagyása nélkül se le nem tartóztathatnak, se közkereset alá nem vétethetnek. Tag­jai tettérésen esetében történt letartóztatásának folytathatása vagy megszüntetése iránt az illető ország­gyűlés együtt nem létében hasonlóképen maga az illető bizottság rendelkezik. Egyébiránt a tanácsko­zások alkalmával netalán történhető rendetlenségek megelőzése az ügyrend végett szabályzat által fog­nak intézkedések tétetni. 48. Ha az egyik vagy másik bizottságnak valamely tagja időközben meghalna, vagy törvé­nyes ítélet által fosztatnék meg szabadságától, ugy szintén, ha állásárótalapos okoknál fogva lemondana­az ekkép megüresedett állás az illető országgyűlés részéről azonnal betöltendő. Ennek eszközlése végett az országgyűlés, midőn a bizottságot megválasztja, válaszszon a kitűzött számon felül egyszersmind póttagokat is, meghatározván egyúttal azon sort, mely szerint a póttagok a megürült állásra az illető bi­zottság elnöke által meghívandók. 49. Lemondás esetében a lemondás okainak alaposságáról s a lemondás elfogadásáról az il­lető országgyűlés vagy annak együtt nem létében az illető bizottság fog ítélni. 50. A mi a közös minisztérium felelősségét s annak módját illeti: mindenik bizottságnak joga leend oly esetekben, midőn az alkotmányos törvények megsértése miatt szükségesnek látja, a közös mi­nisztériumnak vagy e minisztérium egyes tagjának perbe fogását indítványozni, s ezen indítványát írás­ban a másik bizottsággal is közölni. Ha a perbefogást mindenik bizottság elhatározza, vagy ha az, az eltérő vélemények miatt, a fentebbiek szerinti szavazó ülésben többséggel elhatároztatik: e határozat azonnal jogérvényesnek tekintendő. 51. Az ily módon elhatározott pernek bírósága következő módon lesz alakítandó : mindenik bizottság, nem ugyan saját kebeléből, hanem azon országoknak, melyeket képvisel, független állású s törványtudó polgáraiból külön-külön 24 tagot hoz javaslatba. Mindenik bizottság bírni fog azoa joggal, hogy a másik bizottság által javaslatba hozott 24 tag közül 12-öt, okadás nélkül, kitörölhet. A vádlottaknak szintén joguk van együtt és összesen tizenkét tag kitöröltetését követelni, ugy mindazonál­tal, hogy a megmaradt tagok számában mindenik bizottság választott bíráinak száma egyenlő legyei. S­az így fenmaradt tagok lesznek a pörnek bírái. 52. Azon fentebb körülirt közös tárgyakon kívül, melyek, a pragmatica sanctióból kiindul va, tekinthetők közösen elintézendőknek, vannak még más nagy fontosságú közügyek, melyeknek kö­zössége nem foly ugyan a pragmatica sanctióból, de a melyek, részint a helyzetnél fogva, politikai te­kintetből, részint a két fél érdekeinek találkozásánál fogva, czélszerüebben intéztethetnek el közös egyetértéssel, mint szorosan elkülönözve. 53. Az államadósságokat illetőleg Magyarországot, alkotmányos állásánál fogva, oly adóssá­gok, melyek az ország törvényszerű beleegyezése nélkül tétettek, szorosan jogilag nem terhelhetik. 54. De kijelentette már ezen országgyűlés, hogy: „ha a valóságos alkotmányosság lazánk­ban is, őfelsége többi országaiban is minél előbb tettleg életbe lép, kész azt, a mit tennie szabad s mit az ország önállása és alkotmányos jogainak sérelme nélkül tehet, a törvény szabta kötelesség mércékén tul is, méltányosság alapján, politikai tekintetekből megtenni, hogy azon súlyos terhek alatt, miket az ab­solut rendszer eljárása összehalmozott, ő felsége többi országainak jólléte, s azzal együtt Magyarországé is, össze ne roskadjon, s a lefolyt nehéz időknek káros következései elhárittassanak." 55. E tekinteteknél fogva tehát, s egyedül ezen alapon, kész most is az ország az |államadóssá­gok terhének egy részét elvállalni, s az iránt, előleges értekezés folytán, ő felségének többi országaival is, mint szabad nemzet szabad nemzettel, egyezkedésbe bocsátkozni. 56. Jövendőre nézve pedig közös lesz a hitelügy oly esetekben, midőn mind Magyarország, mind ő felségének többi országai, a fenforgó körülmények között saját érdekűkben, czélszerünek lá­tandják valamely uj kölcsönt együtt s közösen venni föl. Ily kölcsönöknél mindaz, a mi a szerződés.

Next

/
Thumbnails
Contents