Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-87. Törvényczikk a magyar korona országai és az ő felsége uralkodása alatt álló többi országok között fenforgó közös érdekű viszonyokról s ezek elintézésének módjáról

164 LXXXVII. SZÁM. jét, s a mennyiben szüksége lesz más hivatalos személyzetre is, annak minden tagját: s maga állapítja meg ügyrendét. 32. A bizottságokat mindenkor ő felsége fogja összehívni bizonyos határnapra és azon helyre, hol ő felsége azon időben tartózkodik. Óhajtja azonban a magyar törvényhozás, hogy az ülések fölváltva, egyik évben Pesten, másik évben Bécsben, vagy ha ó' felsége többi országainak gyűlése és ő felsége igy akarná, azon országok más valamelyik fővárosában tartassanak. 33. Mindenik bizottság külön tart üléseket s azokban fejenkinti szavazással s a bizottsági összes tagok absolut szótöbbségével határoz, s a mit a többség elhatározott, az egész bizottság határozatának tekintendő. Külön véleményt az egyes tagok, saját igazolásuk végett, igtattathatnak ugyan a jegyzőkönyvbe, de az a határozat erejét nem gyöngiti. 34. A két bizottság egymással, együttes ülésben, nem tanácskozhatik, hanem mindenik írásban közli nézeteit és határozatait a másikkal s irott üzenetek által igyekeznek véleménykülönbség esetében egymást fölvilágosítani. Ezen üzeneteket mindenik bizottság saját nyelvén készitendi el, oda mellékelve a hiteles forditást is. 35. Ha ezen írásbeli üzenetek által nem sikerülne a két bizottságnak véleményét egyesíteni: akkor a két bizottság együttes ülést tartand, de egyedül csak egyszerű szavazás végett. Ez együttes ülésben a két bizottság elnökei felváltva, egyszer az egyik, másszor a másik fognak elnökölni. Határozat csak ugy hozathatik, ha mindenik delegatio tagjainak legalább két harmada jelen van. A határozat mindenkor absolut többséggel hozandó. Mivel pedig a paritás elvének gyakorlati alkalmazása mindkét félnek érdekében épen a szavazásnál legfontosabb: az esetben, ha az egyik vagy másikfél delegatiójából egy vagy több tag hiányzik, a másik fél delegatiója is tartozik, tagjainak számát leszállítani olyképen, hogy mind két fél delegatiója, tagjainak számára nézve, teljesen egyenlő legyen. A leszállítást a többségben lévő delegatio a maga keblében sorshúzás utján eszközli. A jegyzőkönyv mindenik félnek nyelvén fog vezettetni a két fél tollvezetői által s közösen hitelesíttetik. 36. Ha három üzenetváltás sikeretlen maradt: joga van mindenik félnek, a másik részt felszólítani, hogy a kérdés közös szavazás által döntessék el; mely esetben a két fél elnökei együtt állapítják meg a szavazási üléshelyét, napját és óráját, s arra mindenik elnök meghívja a maga bizottsága tagjait. 37. E bizottságok hatásköréhez csak azon tárgyak tartozhatnak, melyek a jelen határozatban, mint közösek, határazottan e bizottságokhoz vannak utasítva. Ezeken tul a bizottságok intézkedéseikben nem terjeszkedhetnek s a magyar országgyűlés és magyar kormányzat részére fentartott ügyekbe nem avatkozhatnak. 38. A közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottság, az országgyűlés által szabadon választva, a jelen határozatban kijelölt és körvonalozott ügyekben és módon, az országgyűlést ő felsége többi országainak irányában képviseli. E bizottság előleges utasítások által meg nem köthető, mert ily utasítások mellett a két fél közötti érintkezés nem vezetne czélra, s gyakran megtörténnék, hogy midőn a két féluek ilynemű bizottságai határozott, de egymáséitól eltérő utasításokkal volnának lekötve, lehetetlen volna egyezkedés utján eredményre jutni; már pedig épen azon tárgyak, melyek a közös ügyeket képezik, oly természetűek, hogy azoknak vég elhatározását mellőzni vagy halasztgatni gyakran annyi volna, mint az államgépezetét megakasztani. 39. Az eljárás módjára nézve megállapíttatik, hogy azon tárgyat, mely törvény szerint e bizottságok elé tartozik, a közös minisztérium mindenik bizottságnak külön adja elő. Mindenik bizottságnak joga lesz kérdéseket intézni a közös minisztériumhoz, vagy, a szakok szerint, annak illető tagjához, kérhet azoktól feleletet s felvilágosításokat; ugyanazért a közös minisztériumnak jogában álland, s midőn arra fölszólittatik, köteles is leend, egyik bizottságnál ugy, mint a másiknál, megje- . lenni, felelni, és szóval vagy írásban, s ha az kár nélkül történhetik, a-szükséges iratok előterjesztése mellett is, felvilágosításokat adni.