Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-45. Pap Pál jelentése

8 • XLV. SZÁM. ülnök ur utján arra kérem a tettes törvényszéket, hogy a Becsei örökösöket ellenem való képzeleti keresőkkel együtt a maga rendes polgári bíróságához utasítani, egyszersmind pedig az én kérdés alatti négy darab takarék-pénztári részvényeimre az 551/b. v. 866 sz. alatt, meghallgattatásom nélkül, tév­útra vezérletten tett zárt és tilalmat annyival inkább és azonnal feloldani méltóztassék, mivel illetékes polgári bíróság által, meg nem engedve bár, de mégis netalán történhető marasztatásom esetére, köz tudomás szerint nem csak fekvő, de sőt ingó javaimban is annyi bátorság létezik, mennyi a Becseiféle ellenem támasztható keresetnek értékét sokszorosan meghaladja. Többire tisztelettel maradván — Eger­ben nov. 3-án 1866. — a tettes ülnök urnák lekötelezett szolgája, Csiky Sándor s. k. főügyész és országos képviselő. 45. szám. (l XXIII. ÜLÉS, 506, JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Tisztelt képviselőház! Méltatlanul sértett polgári s egyéni becsületem, valamint vakmerő elbizakodottsággal üldö­zött országos képviselői állásom s jogom érdekében, mindenek felett pedig azon mélyen átérzett komoly kötelességből, melylyel a t. képviselőház szentélyének s állásom feddhetetlenségének tartozom, kény­szerülve vagyok a mélyen tisztelt képviselőház magas szine előtt következő, talán hosszas, de a tisztelt képviselőház biztossági érdekeibe is mélyen beható előterjesztést tenni. Az egyesek részint ferdítve, részint realiter valószínűleg tudják, tudja meg tehát főleg a tisztelt képviselőház: mi okból s mily czélból, mint járt el irányomban, mint egyes polgár, s később mint országgyűlési képviselő ellenében, a pesti cs. kir. pénzügyi ügyvédség s a hevesmegyei ez idő szerinti provisorialis törvényszék, s mint értelmeztetik s tiportatik azok által a salvus conductus nagy horderejű joga, mely az alkotmány egyik legfőbb biztositéka. Mielőtt azonban ezt okmányok támogatásával körülirnám, szabadjon kissé a multakat em­legetnem. 1848-ik évben a kápolnai választó kerület által egyhangúlag képviselőnek választattam, s e tisztemben az országot a 48-iki országgyűlés kezdetétől az 1849. aug. 9-kei aradi országgyűlésig majd 9 hónapon keresztül, mint hadi kormánybiztos is, kötelességszerű hűséggel szolgáltam. A világosi fegyverletétel előestéjén nekem is, mint számtalan társamnak, menekülnöm kellett, s mielőtt 1'/. 2"/. 3./. bujdosásomat megkezdettem volna, belátva Karaffa korának visszaérkezését, az ide 1 '/., 2 •/., 3 •/., 4­/. 4 •/. alatti eredeti bizonyítványok szerint, melyek Jozipovich akkori zágrábi főispán s kegyelmezési táblatag, Bónis Sámuel koronaőr, Kralovánszky Gyula honvédőrnagy és Sághy László birtokos által vannak kiállítva, önfentartási kötelességből, minden oly irományokat s tárgyakat kényszerültem megsemmisíteni, melyek főleg hadikormánybiztosi hűséges eljárásaimat igazolva, életemet, s mi ennél is drágább, szabadságomat veszélyeztették vala. 1849-ik év végével Pesten haditörvényszék elé hurczoltattam, hol hazámnak legjobb meggyőződésből tett szolgálataimat őszintén bevallva, a hadi­törvényszék életem felett végzett ugyan, de mely végzés alól a fejedelem kegyelmezése engem is fölmentett.

Next

/
Thumbnails
Contents