Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-85. Dalmát-, Horvát- és Tótországok országos küldöttségének a küldöttség elutazása előtt átadott utolsó válaszirata

158 LXXXV. SZÁM. szabályozható, minthogy az épen azon törvények változásától vagy ujabb intézkedésétől függend: kölcsönös egyezkedésünk érdekében van tehát, hogy a t. küldöttség oda törekedjék, miszerint módjában legyen velünk mindkét kérdés iránt tárgyalásokba bocsátkozni. Ennek kivitelét, tekintettel a magyar országgyűlés ügyrendtartására, a t. küldöttségre kell hagynunk. Hogy azonban ezen lépést részünkről is könynyitsük, ezen országgyűlésünknek nyilatkozataival öszhangzólag kijelentjük, hogy mi elvileg a szent korona minden országainak egyetemlegességét (solidaritását) mindazon kérdésekre nézve elismerjük, melyek azoknak közös viszonyaira az öszmonarchia irányában vonatkoznak, és hogy készek vagyunk ezen egyetemlegességnek oly alakjai iránt tárgyalásba bocsátkozni, melyek alkalmasak, hogy az összerüleg élő és való igazsággá váljék; továbbá kijelentjük, hogy mi azon testületben, mely a közös ügyeket tárgyalni és elintézni fogja, a dolog természetének megfelelőleg csak oly képviseltetést fogunk igényelni, mely azon aránykulcs- és viszonynyal megegyez, melyet Magyarország magára nézve követelend; végre kijelentjük, hogy az érintett egyetemlegességnek megfelelőleg a törvényhozás és közigazgatás mindazon ügyekben rendeztessenek, melyek önállóságunk körén túlesnek és általunk az 1861: 42. t. czikk értelmében közöseknek elismertetnek. Ezen elvileg történt elismerések, a mint a dolog természetéből foly, csak akkor nyerhetnek szabatosabb és körülményesebb szövegezést fformulázást), ha az államkérdésekre nézve szorosabb egyetértés fog elérethetni, és mostanra elégségesek arra, hogy bebizonyítsuk, miszerint mind ^az öszmonarchia, mind Magyarországnak együttes tárgyalását kölcsönös egyetértésünk érdekében kivánjuk. Kellő óvatosság tekintetéből a jegyzőkönyvben megérintethetnék, hogy a föltételesen tárgyalt kötelezettségek megszűnnek, mihelyt a fő kérdésre nézve meg nem egyezünk. Ennélfogva czélszerttnek és kivánatunknak megfelelőnek tartanok, hogy nekünk nyilatkozataink folytán alkalom nyujtassék, hogy már a legfontosabb és legfőbb kérdés megoldásának nem kevésbbé fontos előkészületeinél is részt vehessünk. Ez magának az ügynek se ártalmára, se praejudiciumára nem volna, sőt erkölcsi és politikai értékét növelné. Magyarországra nézve — nem tekintve a különböző alakzatokat, melyek egymástól eltérhetnek — a legnagyobb fontossággal bir, hogy a szentkorona, minden országaival és tartományaival, mint egység képviselve legyen ott, a hol alkotmányának jváltoztatása vagy idomítása az öszmonarchia szükségleteihez kérdésben forog. Ha ily módon egyetértést fogunk eszközölhetni a fő kérdésben, akkor a szükségelt formák önként fognak ajánlkozni. Ha azonban a t. küldöttség azt tartja, hogy ezen ajánlatunk akármi oknál fogva el nem fogadható, nem marad egyéb hátra, mint hogy nézeteinket kölcsönösen kijelentsük és formaszerü ülésben hitelesítés végettjegyzőkönyvbe vegyük, hogy azokat az illető országgyűlések elé terjeszthessük. , Perkovác János s. k. a háromegy királyság országos küldöttségének jegyzője. •