Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-85. Dalmát-, Horvát- és Tótországok országos küldöttségének a küldöttség elutazása előtt átadott utolsó válaszirata

148 LXXXV. SZÁM. ságlevélnél fogva Fiume helyzete Horvátországban megváltozott ? Bizony nem; só't épen az oklevél ezea pontja tanusitja, hogy Fiume ezen kiváltságlevélnél fogva Horvátországterületi határából ki nem lépett s nem kebeleztetett közvetlenül Magyarországba, valamint Horvát- és Szlavonország sem kebeleztetett Magyar országba az által, hogy saját helytartósága megszűntével a m. kir. helytartótanácstól lett függővé. Vagy igy kell fölfogni Fiume helyzetét, vagy azt állítani, hogy 1779-ben Horvát- és Szlavonországis Magyarországba kebeleztetett. Már azon körülmény is, hogy t. i. Fiume a kiváltságlevél 3-ik pontjában a magyar kir. helytartótanácsnak csakis azért rendeltetett alája, mert a horvát helytartótanács megszűnt, mindenkit azon gondolatra hozhat, hogy az első pont koránsem magyarázandó ugy, mint az ellenfél teszi. Feljebb már mondtuk, hogy ugyanaz napBuccari számára is ugyanoly kiváltságlevél adatott ki, csakhogy a kettő egy pontban különbözik egymástól. A buccarii kiváltságlevél első pontja t. i. lényegében igy hangzik: ,,Ut exhibita per urbem FluminensemS. Viti statuta ... ad internam etiam hujus urbis Buccarensis et commercialis sui districtus administrationem extendantur." Itt tehát elrendeltetik, hogy Buccari ugyanazon alapszabályok szerint igazgatandó, melyek szerint Fiume is igazgattatott,, csakhogy, mint újból mondatik, ezen alapszabályok áttekintendök s a körülményekhez képest módositandók. Buccari városa és kerülete belső kormányzatának tehát ugyanolyannak kellett lenni, mint Fiume városa és kerülete kormányzata volt. Szintúgy elrendeli a 2-ik pont, hogy Buccari a maga számadásait a m. kir. helytartó tanács utján tartozik fölterjeszteni, még pedig azért, mert a horvát kir. helytartótanács megszűnt. Két határos város belső szervezésének ily egyenlősége mellett, valamint mindkettőnek ugyanazon főbb hatóságtól egyenlő függése mellett is, szükséges volt azoknak egymástól való függetlenségét és önállóságát is megjelölni a kiváltságlevélben. Ez történt a fiumei kiváltságlevél 1-ső pontjában, a menynyiben ott világos szavakkal elrendeltetik, hogy Fiume városa és határa össze nem tévesztendő Buccari városa- és kerületével, annál kevésbbé, miután a buccarii kerület a legrégibb időtől fogva Horvátországhoz tartozott, mig Fiume városa és kerülete, midőn el volt szakitva, bizonyos belső önkormányzatra és független állásra tett szert. Ezen önkormányzatot és független állást Mária Terézia biztosította Fiúménak, midőn azt Horvátországba kebelezvén, belső szervezetét illetetlenül hagyá, csak hogy a fölötte való fölügyelet és felsőbb kormányzat osztrák kézből a magyar és horvát közhatóságokéba ment át. Ugyanő (M. Terézia) még tovább ment, miután tekintettel Fiúménak kereskedelmi helyzetére, annak önkormányzatát, különösen a kereskedelmi és váltójogi igazságügy tekintetében, sokkal szélesebb alapon szervezé, mint a minő azt, a magyar-horvát alkotmány értelmében, a többi magyar-horvát városokhoz képest megillette volna. E kivételes helyzetért Fiume városi tanácsa 1777-ki fölterjesztvényében folyamodott; e helyzetet javasolta Majláth kormányzó 1777-ki aug. 13-kán kelt előterjesztvényében ; ugyané helyzetben részesült Fiume az 1779-ki april 23-kán kelt oklevél előtt is, se helyzetet biztosította részére ez oklevél első pontja ime szavakkal: ,,Ut urbs haec commercialis Fluminensis S. Viti cum districtu suo, tanquam separatum s. regni Hungáriáé coronae adnexum corpus porro quoque consideretur atque ita in omnibus tractetur; neque cum alio Buccarano, velut ad regnum Croatiae ab incunabulis ipsis "pertinente districtu ulla ratione commisceatur." Hogy ezen szavaknál fogva Fiume városa helyzete Horvátország irányában nem változott, amint azt az 1776-ki, 1777-ki •és 1778-ki fölhozott legfelsőbb határozatok megállapították, arról minden törvénymagyarázó meggyőződhetik ezen szavakból: „porro quoque," mert ezen szavak azt mondják, hogy Fiume városa és kerülete 1779-ki april 23-ka előtt is — e szerint tehát akkor is, midőn a horvát kir. helytartótanács alá tartozott — „separatum s. regni Hungáriáé coronae adnexum corpus" vala : miért is nem lehet e szavaknak oly értelmet tulajdonítani, mintha Fiume Magyarországba kebleztetett volna, hanem hogy különválasztott és saját kereskedelmi különös helyzetéhez idomított szervezettel bíró helyhatóságot képezett, mely a magyar koronához csatolva s a buccarii helyhatóságtól különválasztva,az utóbbival egyenlő belső szervezet mellett, külön állású volt. A mi ugyanott a buccarii kerületről mondatik, hogy t. i. a legrégibb időtől fogva Horvátországhoz tartozott, ez által nem csak történeti igazságnak adatik