Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.
Irományszámok - 1865-85. Dalmát-, Horvát- és Tótországok országos küldöttségének a küldöttség elutazása előtt átadott utolsó válaszirata
LXXXV. SZÁM. 145 léből lennének választandók. A városi tanács tehát Fiume számára, ujabb közösségében is, iparkodott azon helyzettel egyenlő helyzetet kieszközölni, melyben az osztrák örökös tartományokkal való közösségében részesült. Ezen közösségében pedig Fiume városa, mely akkor, illető kerületével együtt, 5,132 lakost számlált (1776), nem volt hozzá csatolva egy községhez, egy kerülethez sem, hanem egymaga külön községet képezett, s ugy saját szabályzata, mint sok számos kiváltságai alapján belső önkormányzattal volt fölruházva. Csakis ily értelemben nem volt Fiume ,,asaeculisulli provinciáé subdita aut adnexa"; saját ügyeit a városi tanács által intézte, valamint a kisebb és a nagyobb tanács által is, mely $cz 50 patríciusból állott. Azonban a városi ülésekben egy császári helytartó, a polgári kapitány elnökölt ; s innen az illető végzések előbb Belső-Ausztria gratzi guberniumához, későbben pedig a trieszti intendanzához terjesztettek föl, stb. Fiume tehát, bár kerületével külön testületet képezett, az osztrák felsőbb hatóságoknak volt alárendelve. S ezen helyzetet meg akará tartani azontúl is: t. i. a belső önkormányzatot ; a polgári kapitány helyét, kapitánysági minőségében, a gubernátor, a gratzi gubernium és trieszti intendanza helyét kereskedelmi ügyekben az újonnan szervezett gubernium, egyéb ügyekben pedig a horvát kir. helytartótanács, végre az udvari kereskedelmi tanács helyét a magyar kir. udvari kanczellária volt elfoglalandó. Fiume város kívánságait Majláth József gubernátor támogatta. 1777-ki augusztus 13-kánkelt igen érdekes fölterjesztésében az újonnan bekebelezett város és kerület berendezése ügyében azt tanácsolja a királynénak: álljon a gubernium gubernátorból, annak helyetteséből, három ülnökből és két titkárból; egészségügyi és kereskedelmi jelentések intéztessenek a. m. udvari kanczelláriához; a gubernátor legyen elnöke a városi tanácsnak, honnan az ülési jegyzőkönyvek, fölterjesztések, stb. a horvát kir. helytartósághoz intéztessenek; ez viszont a maga válaszait a gubernátor, mint polgári kapitány által intézze a városhoz; bírósági ügyekben a váltóügyi s kereskedelmi ügyek az első folyamodásu váltójogi s kereskedelmi törvényszéktől a másod folyamodásu guberniális bírósághoz s innen sehová se föl. lebbeztessenek többé, minthogy ily ügyeknek nem szabad elhalasztatniok; a polgári pörökben pedig a gubernátor véleménye szerint, a fölebbezés a városi bíróságtól a városi tanácshoz (urbis consilium) intézendő, melyben a gubernátor maga elnökölne s tiz tanácsnok közbirókép működnék; magától a városi tanácstól a fölebbezés az 1000 ftot meghaladó pörökben a báni táblához irányozandó, stb. Jól tudta Majláth József, hogy ilyen szervezet a többi magyar-horvát városokétól mindenesetre különböznék: miért is, ezen javaslatot tevén, megjegyzé: „Reflectenclum occurrit, quod parte ex una urbs Fluminensis nexum regnorum haereditariorum hungaricorum ingressa sít, parte autem ex alia eandem in formám liberae et regiae civitatis transmutare nec statui ejus interno ac politico cohaereat, nec etiam systemati commerciali proficuum futurum est: leges e converso hungaricae altissimo regiae majestatis arbitrio relinquant in casibus, pro quibus judices ac fora determinata non sünt, judicia constituere." Az uj kormányzó fölterjesztése a királynénál teljes méltánylatra talált, s ez minden javaslatait helyben hagyta. A legfelsőbb leirat, mely, 1777-ki augusztus 29-kéről keltezve, a fölebbezést a fiumei bíróságoktól a báni táblához elrendeli, a Majláthféle javaslat ugyanazon szavait tartalmazza. Ezen leiratból csak a következő kivonatot közöljük: ,,Postquam urbs Fluminensis persui regno Croatiae im-, mediatam incorporationem nexum nostrorum regnorum haereditariorum hungaricorum ingressa est." Fiume tehát közvetlenül Horvátországba ' kebleztetése által lépett csak a magyar királyságokkal szövetségre, s mint Horvátország kiegészítő része, bírói ügyekben a báni táblának volt alárendelve. E szerint Fiume, kerületével, 1776-ban közvetlenül Horvátországba kebeleztetett, kiegészítő része lett az uj horvát Szeverinmegyének; alárendeltetett a háromegy királyság kir. helytartó tanácsának és báni táblájának; e mellett a kereskedelmi ügyek számára külön törvényhatóságot kapott, a guberniumot, mely közvetlenül a m. kir. udvari kanczelláriával közlekedett; belső ügyeiben megtartá előbbi önkormányzatát és függetlenségét bármely más kerület és község irányában; sőt, tekintettel,,politikai és belső állapotára, valamint kereskedelmi helyzetére", miként Buccari, külön helyzetet nyert, különbözőt attól, melyet a magyarhorvát alkotmány a szabad kir. városoknak nyújt. KÉPVH IROMÁNYOK. II. 186 5 / 7 . - 19
