Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.
Irományszámok - 1865-44. Csiky Sándor jelentése
6 XLIV. SZÁM. magam foganatosíttatni kértem — előbb tárnokmester ur ő kegyelmességéhez, később pedig magához az orsz. képviselőházhoz is folyamodott; ezen tettével pedig az ügynek tisztára hozhatását szándékosan önmaga mi okból késleltette? Megfoghatatlan ezek után előttem c) az: hogyan történhetett, hogy bátor Becsei Antal cs. kir. főhadnagy urnák 551-dik sz. alatti panaszlevele egyenesen a hevesmegyei takaréktári tisztség ellen lenne irányozva, mint a mely tisztség, állítása szerint, az ő és testvérei tulajdonát képező négy darab tak. tári részvényeit önhatalmilag nem csak letartóztatta, de sőt azokat megsemmisittetni is rendelte, holott az ezek után járó évi osztalékot egész 185G-ik évig az ő volt gyámja Tarczalovics Antal rendesen felvette; tiszti főügyész urnák 781-ik sz. alatti indítványa mégis a takarékptári tisztségnek, mint bepanaszlottnak, és már ki is hallgatottnak fényeiről se terhelőleg, se védelmezőleg egy hanggal sem emlékezik meg; hanem e helyett egyenesen énellenem, a ki se be nem panaszoltattam, se ki nem hallgattattam, lép kárhoztatólag és méltatlanul becsmérőleg, tisztviselői joga és kötelessége ellenére , fel; a tettes törvényszék pedig ezen törvényellenes, és tisztán személyes gyűlöletből kifolyó indítványozás folytán tévútra vezettetve, f. é. máj. 4-én 781. sz. alatt hozott végzésében a Becsei Antal panaszlevelét, annak világos és határozott tartalma ellenére, már többé nem a tak. ptári tisztség, hanem egyenesen énellenem intézettnek lenni nyilvánítja, és ennek nyomán teszen is irányomban intézkedéseket. — Hogy pedig tiszti főügyész urnák szóban levő indítványozása sem a törvénykezési renddel, sem tiszti kötelességével, sem az igazsággal össze nem hangzik, e felett pedig számítási hibákkal is teljes, és igy tisztán és egyenesen személyes gyűlöletből kifolyó epés rágalmakat és valótlan ráfogásokat tartalmaz nemcsak, de sőt önmagával is ellenkezik, kitetszik ezekből: Nem egyezik ez meg a törvénykezési renddel azért, mivel bátor önmaga kimondaná tiszti főügyész ur indítványában a fenálló törvényeknek azon szabályát, miszerint senkit kihallgatatlanul elitélni nem lehet, ő engem mégis önmagának ellenmondva kihallgatatlanul, mint a nem is létező egri takarékpénztárt, de különösen a Becsei örökösöket 1179 ft 45 kr erejéig megröviditőt, és igy csalási bűntettbe keveredő bűnöst ítélt határozottan el. Nem egyezik tiszti főügyész urnák ezen indítványa tiszti kötelességével sem meg, már csak azért se, mivel neki törvényes meghatalmazás, avagy a tettes törvényszék megbízása nélkül hívatlanul, és tolakodólag senki személyében és neve alatt, senki ellen fellépni joga nincs; t. főügyész ur mégis a nem is létező, ellenem egy hanggal sem panaszolkodó egri takarékpénztár neve alatt is lép azon váddal megbízás nélkül fel, mintha én kérdéses intézetet 1179 ft 45 kríg csaltam és rövidítettem volna meg; - fellép pedig akkor , a mikor a panaszolkodó Becsei Antal ur fenérintett panaszát nem is énellenem, hanem egyenesen a hevesmegyei takarékpénztár tisztsége ellen intézé; a tettes törvényszék pedig ezen panasz alapján szintén nem énellenem, a ki még önkénytes kérésem folytán sem rendeltettem e napig kihallgattatni, hanem egyenesen a hevesmegyei takarékpénztári tisztség, mint vádlott ellen rendelé f. é. márcz. 20-án 55! sz. alatt a tettes ülnök ur által a vizsgálatot intéztetni, mit a végbevitt nyomozásáról szóló hivatalos jelentése és ennek melléklete is világosan kimutatnak. Ellenkezik továbbá ezen t. főügyészi indítvány az igazsággal, vagyis a tényállás helyes előadásával is: majd azért, mivel szó alatti indítványának bevezetését is valótlan előadással, s igy a t. törvényszéket tévútra vezetési szándoka elárulásával kezdi, azt állítván, hogy a 764-iksz. a. egri lakos és ügyvéd Csiky Sándor ur elleni vizsgálati iratokat rekeszti vissza, holott ezen vizsgálati iratok a t, ülnök ur nyomazásáról szóló jelentése szerint nem énellenem, hanem egyenesen a vádlott tak. pénzt, tisztség ellen valának irányozva ; majd ismét azért, mivel a kérdéses négy darab részvényjegyekről azt állítja t. főügyész ur, hogy azok 400 frt értékűek legyenek, és hogy azok n. Becsei Károlynak általam tettleg birtokába bocsáttattak, holott ha t. főügyész ur nem restellette volna a vizsgálati iratok közt 6'/. alatt látható hevesmegyei takarékpénztári alapszabályokat megtekinteni, azoknak 1-ső §-ból mindjárt kiolvashatta volna, hogy minden egyes részvény jegy re csupán 50, nem pedig 100 pft rendeltetvén befizettetni, azoknak értéke is tehát a tettleges, befizetéstől méretvén, nem 400, hanem
