Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.
Irományszámok - 1865-79. A magyar országgyülés képviselőházának a közös viszonyok tárgyában hozott határozata
118 LXXIX. SZÁM. s észrevételeiket egymással írásban közlik, s a mely pontra nézve nézeteik meg nem egyeznének, azt együttes ülésben szavazattal határozzák el. 41. Az ily módon megállapított költségvetés többé az egyes országok által tárgyalás alá nem vétethetik, hanem köteles mindenik azon arány szerint, mely (e határozat 18, 19, 20, 21. és 22-dik pontjaiban körülirt módon) előre megállapittatott, a közös költségvetésből reá eső részt viselni. De mivel ezen közös költségekre nézve a kivetés, behajtás s az adórendszernek megállapítása, Magyarországra nézve, a magyar országgyűlés és magyar felelős minisztérium köréhez tartozik: a magyar minisztérium a magyar országgyűléshez terjesztendő költségvetésébe is fölveendi mindig azon öszszegeket, melyek a már megállapított közös költségvetésből az említett arány szerint Magyarországra esnek; csakhogy ezen rovatok, a mennyiségre nézve, vitatás alá többé nem vehetők. Behajtatván az ekként megállapított közös költségekre szükséges összeg a magyar felelős minisztérium által, a havonként befolyt államjövedelmekből a közös költségek fedezésére szolgáló rész a magyar pénzügyminiszter által havonként a közös pénzügyminiszterhez áttétetik, azon arány szerint, a mely arányban áll a közös költségek összege az országos költségek összegéhez. A közös pénzügyminiszter felelős lesz az általvett összegnek a kitűzött czélokra leendő forditásáért, magában értődvén, hogy az, a ki ez összegeket kezeli, szoros számadással fog tartozni. 42. Az efféle számadások megvizsgálása hasonlóul az emiitett bizottságokat illeti; azok e számadásokra nézve is a fentebb körülirt módon fognak eljárni. 43. Hasonló eljárás követendő minden egyéb tárgyakban is, melyek, mint közös ügyek, az érintett bizottságok köréhez tartoznak. Ezeket is a közös minisztérium mindenik bizottságnak külön adja be, a bizottságok külön tárgyalják, nézeteiket egymással írásban közlik, és ha ily módon egymással meg nem egyezhetnének, akkor, mint fentebb mondatott, szavazó együttes ülésben határoznak. Magában értetődik, hogy határozataik, a mennyiben fejedelmi jóváhagyás alá tartoznak, ő felségének fölterjesztendők, s ha ő felsége által megerősíttetnek, kötelező erővel birandanak. Az ily fejedelmi jóváhagyással megerősített határozatokat azonban ő felsége mindenik országgyűlésnek az illető külön felelős minisztérium által adatja tudtára. Azon határozatokat, melyek a delegatiókban a fentirt módon hozattak s ő felsége által szentesittettek, miután a magyar országgyűlésnek tudtára adattak, Magyar országban ő felsége csak a felelős magyar minisztérium által hajtathatja végre. Ugyanazért mindazon költségeket is, melyek a bizottságok ily módon hozott és szentesitett 'határozatának folytán Magyarországra haramiának, a magyar felelős minisztérium fogja az országgyülésileg megállapított magyarországi budgettel együtt kivetni és behajtani. 44. Azokon kivül, a miket a közöstfelelős minisztérium terjeszt elő a közösügyi bizottságoknak (delegatió), e bizottságok mindegyike bir kezdeményezési joggal, de csak oly tárgyakra vonatkozólag, melyek, mint közös ügyek, törvény szerint szorosan e bizottságok köréhez tartoznak. Mindegyik bizottság tehet ilynemű javaslatot s azt a másik bizottsággal írásban közölheti. Az ekkép indítványozott javaslat pedig szintúgy lesz tárgyalandó, mint egyéb, a bizottságok köréhez tartozó kérdésekre nézve már fentebb elmondatott. 45. A bizottságok ülései rendesen nyilvánosak lesznek. A kivételi szabályok e részben az ügyrend által fognak megállapittatni. Határozat azonban csak nyilt ülésben hozathatik. 46. Az esetben, ha ő felsége valamelyik országgyűlést föloszlatná, a föloszlatott országgyűlésnek delegatiója is megszűnik, s az ujabb országgyűlés uj bizottságot (delegatió) választ. 47. A bizottságok tagjai a törvény szerint közösekül kijelölt ügyeknek tárgyalása közben tett nyilatkozataikért feleletre soha sem vonathatnak; sőt megbízatásuk megszűntéig se oly kereset miatt, mely személyes letartóztatást vonhat maga után, se bűntény vagy vétség miatt, a tetten érés esetét kivéve, az illető országgyűlésnek, ennek együtt nem léte esetében pedig azon ^bizottságnak, melynek tagjai, előleges jóváhagyása nélkül, se le nem tartóztathatnak, se közkereset alá nem vétethetnek. Tagjai tetten érés esetében történt letartóztatásának folytathatása vagy megszüntetése iránt, az illető
