Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.
Irományszámok - 1865-75. A magyar országgyülés képviselőházának a köztörvényhatóságok visszaállitása tárgyában hozott határozata
LXXV. SZÁM. 10S mert az 1848-diki 17. t. ez. azon intézkedése, hogy a tisztikarban előfordulható hézagok betöltését a főispán a bizottmány nyal egyetértőleg teljesitse, részint hiányos a mennyiben azon esetekre a midőn ily egyetértés nem jönne létre, semmi zsinórmértéket nem nyújt, részint pedig az oly választásnál, mely az összes tisztikarra kiterjed, súrlódások nélkül nem is igen volna kivihető. Kimondatni kéri továbbá a minisztérium azt is: 3. hogy a főispán alkalmatos egyéneket, különösen pedig a birói hivatalokra jogtudományban jártasokat jelöljön ki; 4. hogy a megyei törvényszékek rendes elnökei, a megyék végrendezéseig az alispánok legyenek, s többi tagjai szintúgy tiszujitás alá tartozzanak ; 5. a telekkönyvi igazgatók és általában a telekkönyvi hivatalok kezelő személyzete tisztujitás alá nem tartoznak; 6. hogy a megyei törvényszékek működése folytonos, vagyis az állandó törvényszékek eszméjének megfelelő legyen; 7. hogy a megyei bizottmányok, tisztviselők és a törvényszék tagjai csak a megyék végleges szervezetének tettleges életbe léptetéséig maradnak állásukban s hivatalaikban. Akkor pedig a bizottmányok, tisztikar és törvényszék ujabb megalakulása akként fog történni, a mint ez iránt a törvényhozás intézkedni fog. Végre, hogy addig is, a mig a nemzetiségi kérdés törvényhozási utón elintéztetik, minden félreértésnek és aggodalomnak, mely ezen kérdés méltányos megoldását csak nehezítené, eleje vétessék : szükségesnek találja a minisztérium: 8. hogy az l84 , / 8 15. t. ez. e. pontja annyiból, amennyiben a megyei bizottmányok köztanácskozási nyelvéül kizárólag a magyart rendeli, a törvényhozás további intézkedéséig felfüggesztessék. Atalában addig is, mig a helyhatósági és községi rendszer törvényhozásilag szabályoztatnék, felhatalmaztatik a ministerium, hogy e részben minden oly felmerülhető kérdéseknél, melyek a haza külön ajkú nemzetiségeinél nyelvi viszonyaira vonatkoznak, az országgyűlési feliratok szellemében intézkedhessek. A mi a sz. kir. városokat, az első biróságu rendezett tanácscsal ellátott községeket, a szepesi XVI. várost, Hajdú és Jász-kun kerületeket és városokat illeti, ezekben a törvényes állapot helyreállítása nem eszközölhető máskép, mintha az 1861-dik évben alakult képviselőtestületek, illetőleg közgyűlések teszik meg a szükséges előintézkedéseket mindazon választásoknál, melyek az 1848. 23. 24. 25. és 26. t. czikkben megrendeltetnek, és így az újból alakítandó képviselőtestület választásának előkészítése és vezetése körül is. E képviselőtestületeket illetőleg közgyűléseket, a minisztérium által e czélra kitűzendő napon a jelenleg hivatalban levő polgármesterek, s illetőleg városi bírák és kapitányok fogják egybehívni. Elvégül az erdélyi viszonyok rendezése iránt addig is, mig az 184 7 / 8 7. t. ez. 5. szakaszára való tekintettel mielőbb törvényezikk alkottatnék, felhatalmaztatik a minisztérium a kormányzás, közigazgatás és törvénykezés terén szükséges intézkedéseket saját belátása szerint és felelőssége alatt megtenni.
