Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.
Irományszámok - 1865-69. Jelentése a közös viszonyok tárgyában kiküldött hatvanhetes bizottságnak
LXIX. SZÁM. 99 vétele után is, törvény erejével csak azon határozat birand, melyet Magyarország országgyűlései) felsége megegyezésének hozzájárulásával meg fog állapítani. 36. Egyedül a föntebbi §§-ban tárgyalt viszonyok azok, melyek a magyar*korona országait és ő felségének többi országait és tartományait — a pragmatica sanetiót véve kiindulási pontul — a fejedelem személyének ugyanazonosságánál fogva közösen érdeklik; önként értetik azonban: hogy az ország, önállásánál és függetlenségénél fogva, mindezen határozatokat is ő felségének megegyezésével, a többi országok és tartományok hozzájárulása nélkül, bármikor megváltoztathatja 5 és hogy mindezen határozatoknak érvénye a felséges uralkodó ház trónöröklésre jogositott minden ágainak kihaltával, az 1723: 2-ik t. 11-ik §-ának értelmében, különben is önmagától megszünend. 37. Vannak azonban oly nagyfontosságú tárgyak, melyekre nézve Magyarországnak és ő felsége többi országainak és tartományainak kölcsönös érdekeinél fogva kész lesz az ország arra : hogy önálló intézkedési jogának sértetlen fentartása mellett, ő felsége többi országaival és tartományaival, mint önálló szabad ország, más önálló szabad országgal, időről időre kötendő nemzetközi szerződések utján egyetértőleg intézkedjék. Ilyenek : III. A közvetett adók, az államegyedáruságok, és a kereskedelmi ügy. 38. A közvetett [adókra és állam-egyedáruságokra nézve Magyarországnak joga, saját törvényhozása és kormánya által intézkedni, kétségbevonhatatlan és jövendőre is sértetlenül fentartandó. 39. Kész azonban az országgyűlés arra: hogy ezekre vonatkozólag kölcsönös egyezkedés utján időről időre, bizonyos évek tartamára oly elvek állapitassanak meg, melyek lehetővé tegyék a közbenső vámsorompók vissza nem állítását a nélkül, hogy a magyar korona országai és Ő Felsége többi országai és tartományai, a közvetett adók iránt hozott határozataik által, egymásnak azokból eredő jövedelmeit megsemmisíthessék. 40. Azon esetre mindazonáltal, ha az említett elvek iránti kiegyezés most, vagy bármikor nem sikerülne, fentartja magának az ország azon jogát: hogy a közvetett és államegyedárusági adóknak a magyar korona és ő Felsége többi országaiban megállapítandó díjszabásai között létezendő különbségnek, az ily adóval terhelt áruknak, a magyar korona országaiból ő Felsége többi országaiba s tartományaiba, s azokból ide szállításánál eszközlendő kiegyenlítése végett, a közbenső vámvonal viszszaállitása nélkül is, zárvonalt állíthasson fel. 41. az emiitett elvek feletti egyezkedés kölcsönös alku és szerződés által történnék oly módon, mint két egymástól jogilag független ország hasonló egyezkedései történnek; a két félnek felelős minisztériumai t. i. közös egyetértéssel készítsék meg a szerződési részletes javaslatot, és terjeszszék azt elhatározás végett, mindenik az illető törvényhozás elé. 42. A kereskedelmi ügyekben a pragmatica sanctio, valamint számos egyéb törvényeink szerint is, a magyar korona országai, mint a fejedelem többi országaitól külön álló, azoktól független országok, saját felelős kormányuk és törvényhozásuk által intézkedni, s azokat vámvonalak által is szabályozni teljes joggal birnak s e jog jövőre is fentartandó. 43. Miután azonban közöttünk és ő Felségének többi országai s tartományai között, az érdekeknek kölcsönös érintkezései fontosak és számosak, s a kereskedés szabadsága minden tekintetben jótékony, kész az országgyűlés arra, hogy egyrészről a magyar korona országai, más részről ő Felsége többi országai és tartományai között, számosabb évekig tartandó, bizonyos időszakra, olyatén vámszövetség köttessék, melynek tartamára a külkereskedelmi politika, a közös vámszabályzat, s a megkívántató nemzetközi kereskedelmi szerződések, a magyar korona országainak, és ő Felsége egyéb országainak s tartományainak egész területére nézve, illető minisztériumaik közbenjöttével s törvényhozásaik 13*
