Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.
Irományszámok - 1865-69. Jelentése a közös viszonyok tárgyában kiküldött hatvanhetes bizottságnak
LXÍX. SZÁM. 95 Harmadik melléklet a 69. számú irományhoz. Különvéleménye a közös viszonyok tárgyában kiküldött hatvanhetes bizottság kisebbségének. 1. A magyar korona alá feloszthatlanul tartozó országok az 1715: 3. és 1 791: 10. t. ez. szeíint semmi más ország vagy népnek alá nem rendelt, saját alkotmánynyal biró, és ennélfogva törvényesen megkoronázott királya által csak saját alkotott, és alkotandó törvényei szerint kormányozható, s kormányzatának egész rendszerére nézve független szabad ország. 2. Azon kapcsolat, mely egyrészről a magyar korona országai, másrészről ő felségének többi •országai é« tartományai között jogilag fen áll, 1723: 1., 2. t. czikkeken alapszik, melyek Magyarországra nézve a pragmatica sanctiót képezik. 3. E szerint a magyar korona országai és ő felségének többi országai s tartományai között semmi más kapcsolat nem létezik, mint az uralkodónak ugyanazonossága s az egyedül erre alapitott, az uralkodó háznak az 1723: 2. t. ez. 5. 6. 7. §§. által trón-öröklésre jogosított ágai kihaltáig terjedő feloszthatlan s elválhatlan birtoklás. 4. Ezen jogalapot nem változtatta meg azon körülmény, miszerint az egy közös uralkodó alatt álló magyar korona országai és ő felsége többi országai s tartományai feloszthatlan s elválhatlan együtt-birtoklásának a pragmatica sanctio által lett megállapításából önként következik: hogy a közös fejedelemnek az emiitett együtt birtoklandó országok s tartományok birtokábani megvédése, vagyis a közös biztonság, s annak fentartására a kölcsönös védelem, a pragmatica sanctiónak egyikfő czélja volt. 5. Mert a pragmatica sanctio, midőn megállapította a Habsburgház nőága trónöröklésének jogát, rendét és határát, s ennek folytán kimondotta, hogy azon országok és tartományok, melyek akkoron egy közös uralkodó alatt állottak, a megállapított öröklési rend szerint feloszthatlanul s elválhatlanul együtt birtoklandók; határozottan kikötötte egyszersmind azt is, mint a pragmatica sanctio elfogadásának föltételét: hogy az együttbirtoklásnak az örökösödési törvényben meghatározott tartama alatt is Magyarországnak állami függetlensége, közjogi és kormányzati önállása sértetlenül fentartassék, és az más országok és tartományok módjára ne kormányoztassák. 6. Nem változtatta meg ezen jogalapot azon körülmény sem: hogy ő felsége a legmagasb királyi trónbeszéd szerint legközelebb alkotmányos jogokkal ruházta föl többi országait; mertazl723. 1. 2. t. czikkekben megállapított pragmatica sanctio kétoldalú állami alapszerződés Magyarország s a felséges uralkodóház között, melynek föltételei az uralkodónak egyoldalú tényével meg nem változtathatók ; azon viszonyok tehát, melyek a magyar korona országait s ő felsége többi országait s tartományait a pragmatica sanctio alapján a fejedelem ugyanazonosságánál fogva közösen érdeklik, emezek jogi viszonyainak a közös fejedelem irányában lett megváltozása után is, esak a magyar korona országai jogainak épségbentartásával rendeztethetnek. 7. Miután azonban az országgyűlés múlt évi február 24-kén kelt válaszföliratában már kijelentette : hogy szorosan ragaszkodván a pragmatica sanctio minden pontjaihoz, nem akarhatja, hogy annak egyik főczélja, a közös biztonság elérhetetlen legyen; — kijelentette továbbá, hogy figyelembe veendi ő felségének azon bölcs s igazságos elhatározását, mely szerint többi országait s tartományait is
