Képviselőházi irományok, 1865. I. kötet • 1-41 sz.

Irományszámok - 1865-33. Választmányi jelentés és fölirati javaslat az inség tárgyában

80 XXXIII. SZÁM. A kiküldetés első részét, vagyis a történt károk kiterjedésére vonatkozó adatokat illetőleg, az alulírott választmány felszólítást intézett az országos gazdasági egyesülethez, az erdélyi gazdasági egylet s a vidéki gazdasági egyesületek, nem különben az országban létezó' kereskedelmi testületekhez, hogy összeköttetéseik alapján, s a rendelkezésökre álló eszközök felhasználásával, a visszás időjárás által okozott károkra vonatkozólag, lehetőleg alapos és részletes adatokat gyűjteni, s az alulírott választmánynyal közleni siessenek, hogy az utóbbi, támaszkodva ezen, s egyéb szintén megbízható forrásokból merítendő közleményekre: a fenyegető veszély nagysága és terjedelme felől mielőbb alapos tájékozást nyerhessen, annak minél teljesb s kimerítőbb képét egybeállíthassa, s annak idejében nyomozásainak eredménye felől a tisztelt képviselőházhoz tüzetes jelentést tehessen. Minthogy azonban az alulírott választmány a már eddig is mindünnen beérkezett s hitelt érdemlő tudósítások nyomán azon meggyőződésre jutott, hogy a legközelebb lefolyt májushó utolsó szakában beállott rendkívüli fagy meg az erre hirtelen következett forróság mind szőlőkben és gabnanemüekben, mind egyéb termesztményekben oly mértékbeni pusztítást okozott , hogy sok helyütt az amúgy is kimerült földműves osztályt ínség veszélye fenyegeti, s némely vidékeken még a termelésre szükséges vetőmag is hiányzani fog: a választmány véleménye oda járul, miszerint, nem várván be a csak nehezen s hosszabb idő alatt egybegytíjthető részletes adatok beérkezését, szemben a hazára nehezedő veszély annyi nyugtalanító jelenségeivel, "s hogy a nyújtandó segély minél eredményesebb lehessen : haladék nélkül volnának azon lépések megteendők, melyek az előttünk álló nagy fontossági! czél elérésére szükségesek- és alkalmasaknak mutatkoznak. Az alulírott választmány ennélfogva, tekintettel az ügy sürgős voltára, mindenekelőtt egy O Felségéhez a Királyhoz terjesztendő alázatos feliratot vél indítványba hozandónak, a mely felirat a következőkép volna szerkesztendő: „Az időjárás viszontagságai, a késő tavaszi fagyok pusztítást okoztak hazánk több vidékén. A szőlők, a gabonanemfíek, a gyümölcs'és tavaszi vetemények nagy része sok helyütt megsemmisíttetett. „A kárnak és fenyegető veszélynek egész terjedelmét határozottan megállapítani még most nem lehet, mert ehhez részletes adatok volnának szükségesek, és az ezutáni időjárásnak jó vagy rósz. folyama sokban enyhítheti vagy fokozhatja a bajt. Annyit azonban már eddig is bizonyos adatok kétségtelenné tesznek, hogy a legkedvezőbb esetben is méltán tarthatni az ország több részében bekövetkezhető ínségtől. „Magán segélyezések útján e rendkívüli bajt elhárítani nem lehet, mert az évek óta egymást váltó elemi csapások, az 1863-ik évi súlyos ínség, melynek terhei még most is nyomják a földmivelőket, a marhavész, mely éveken át nagy mértékben pusztított, s ezeken felül az ország alkotmányos befolyása nélkül folytonosan növekvő közterhek, kimerítették a nép erejét, s az jelenleg magán segíteni nem képes. A fenyegető rendkivüli veszély tehát rendkivüli eszközöket tesz szükségesekké. „Ha felelős jkormányunk volna, felszólítanék a z t a czélszerü intézkedések megtételére, az terjesztené Fölséged elé a veszély elhárítására szükséges módokat, és ha a rendkivüli segédeszközök megszerzése az országgyűlés közbejöttét kívánná, felszólítaná Felséged nevében közreműködésre az országgyűlést is. Ha törvényhatóságaink alkotmányos állapotban volnának, azok, a megyei közélet nyilvánosságának ellenőrködése mellett, a nép bizodalmának segítségével sok bajt megelőzhetnének s a veszélyt sokban enyhíthetnék. „De miután se a felelős kormány, se a törvényhatóságok alkotmányos hatósága még vissza nem állíttatott, a jelen nehéz körülmények között, melyek halasztást nem szenvednek, egyenesen Felségedhez járulunk, mint országunk örökös Királyához, s hódoló tisztelettel kérjük Fölségedet, méltóztassék a kimerült népnek nehéz sorsát minden lehető módon enyhiteni, s a fenyegető bajnak megelőzésére, királyi hatalmával, olyképen intézkedni, hogy a szükséges segélyzésre megkívántató összegek mielőbb megszereztethessenek, s a nép szivét és bizalmát megnyerő pontossággal, gyorsan és kizárólag a kitűzött czélra fordíttassanak. „Mi, az országgyűlés részéről, ezennel kijelentjük, hogy, ha a fenyegető ínségnek elhárítása.