Képviselőházi irományok, 1865. I. kötet • 1-41 sz.

Irományszámok - 1865-16. Az országos főrendek és képviselőház felirataira kelt legfelsőbb királyi leirat

XVI. SZÁM. értethetni mindazon viszonyok, melyeknek, ha a jövendő bonyodalmak forrását végleg el akarjuk rekeszteni, tisztába hozatni és elintéztetni szükséges.' Mélyen érezzük mi is a reánk háruló kötelmek súlyát, érezzük a királyi felavatásnak közjogi jelentőségét és a hitnek szentségét, melylyel a koronázott király fogadalmat tesz az alkotmány sértetlen megtartására. De épen azért, mert a koronázást nem tartjuk egyedül ünnepélyes szertartásnak, tartózkodunk oly törvényes határozmányok helyreállításától, melyek sértetlen fentartását eskünkkel erősíteni vallásos hitünk és lelkiismeretünk sugallata egyaránt tiltják. És ugy vagyunk meggyőződve, hogy az országosan egybegyűlt főrendek és képviselők e vallásos érzelmeinkben fogják az ország alkotmányos létének legbiztosabb zálogát felismerni. Miután ez ünnepélyes cselekmény remélhetőleg véget yetend a politikai élet ingatagságának, aggálytalanul fogjuk követhetni kegyelemre mindenkor kész atyai szivünk hajlamát, s a közrend veszélyeztetése nélkül gyakorolhatni teljes mérvben királyi jogaink legnemesbikét. Az országgyűlés kiegészítését tárgyazó, s Dalmátiára, Fiúméra és azon kerületekre, melyeket az 1848-iki V. t. czikk az országgyűlésre meghivatni rendel, vonatkozó kérelmöket illetőleg: miután e kérdések Horvát- és Tótországok közjogi viszonylatának szerencsés megoldásával állanak szoros kapcsolatban, azok tüzetes tárgyalását akkorra véljük halasztandónak, midőn a folyó évi febr. hó 27-én Horvát- és Tótországok gyűléséhez intézett k. leiratunk következtében megnyilandó országgyűlési tanácskozmányok során erre vonatkozó javaslataik fognak élénkbe terjesztetni. Kedvesen vettük az országosan egybegyűlt főrendek és képviselők azon igéretét, miszerint „a hon polgárainak minden osztályai iránt, vallás- és nyelvkülönbség nélkül, az igazság és méltányosság elveit fogják mindenkor irányadókul tekinteni, és hogy jelesül Magyarországnak nem magyar ajkú lakosai irányában mindazt, a mit e részben az ő érdekeik és a haza közérdeke megkíván, törvény által óhajtják biztosítani." Uralkodói tisztünk teljesítésének sorában legkedvesebb teendőink közé fog tartozni mindaz, a mivel az ország területi épségének fentartása mellett az általunk buzgón óhajtott eredmény valósítását előmozdíthatjuk; mert az ország lakosainak békéjét, egyetértését és érdekekben egybeforrását mindenkor élénk örömmel fogjuk szemlélni és hathatósan gyámolítani. Az országosan egybegyűlt főrendek és képviselők erélyes tevékenysége- és bölcs gondoskodásától függ immár, siettetni azon időpontot, a melyben fejedelmi jogaink épsége, birodalmunk jogos követelményei és a társországok méltányos igényeivel öszhangzó javaslataik élénkbe terjesztetni fognak; és mi életünk legszebb pillanatai közé fogjuk sorolni azt, midőn megnyugtató öntudattal mondhatjuk : miképen ezek szentesítésével kedvelt Magyarországunk és népeink összegének valódi javát mozdítottuk elő és talpkövét raktuk le birodalmunk ereje emelkedésének, jólléte gyarapodásának és biztonsága öregbedésének. Kikhez egyébiránt császári királyi kegyelmünk és kegyelmességünkkel állandóan hajlandók maradunk. Kelt Magyarországunk fővárosában, Budán, bőjtmáshó 3-dik napján, ezernyolczszáz hatvanhatodik évben. Ferencz József, m. k. (P.H.; Majláth György, m. k Barthos János, m. k.