Képviselőházi irományok, 1865. I. kötet • 1-41 sz.

Irományszámok - 1865-2. A képviselőház rendszabályai

II. SZÁM, 5 • *• ' •;•' 22. Mindenik osztály átalános szótöbbséggel elnököt és jegyzőt választ magának. 23. A törvényjavaslatok kiadatván az osztályoknak, ezek tárgyalás alá veszik, s mihelyt a tárgyat elegendően kimeritettnek vélik, átalános szótöbbséggel előadót választva, ezt a ház elnökének bejelentik. 24. Ha a bejelentés öt osztály részéről már megtörtént, a ház elnöke központi bizottmányba hivja össze az előadókat, s erről a hátramaradt osztályok értesíttetnek. 25. A központi bizottmányban az elnökséget, döntő szavazat nélkül, vagy maga a ház elnöke, vagy az általa e czélra megbizott alelnök vezeti. 26. A központi bizottmány, a tárgynak megvitatása után, átalános szótöbbséggel előadót választ kebeléből, ki a központi bizottmány véleményét okadatolva előterjeszti. Azon osztályoknak elő- , adói, kiknek véleménye a központi bizottmányban kevesebbségben maradott, nézeteiket ez alkalommal szintén előterjeszthetik. 27. Ha a háznak ugy tetszik, az osztályülési tárgyalás elkerülésével egyenesen is bizhat meg külön bizottmányt valamely tárgy előkészitésére. 28. Ezen külön bizottmány önmaga választja elnökét és előadóját. • 29. A ház a miniszterek, elnök, vagy tiz tag kivánatára bizottmányi magán-üléssé változik át; ezen ülésben azonban legelőször is a felett határoz a ház: van-e elegendő ok bizottmányi magánülést tartani ? 30. A miniszterek, vagy az általok e czélra kinevezett kormány-biztosok, felvilágosítások végett, részt vehetnek mind a központi, mind a külön bizottmányi ülésekben, s ennélfogva a bizottmányi ülések idejéről, helyéről és tárgyáról a minisztériumot értesíteni kell. 31. A bejelentett indítványok, javaslatok, kérvények és bizottmányi jelentések az elnök által felolvastatván, a napirend a ház többségének határozata szerint elnökileg készíttetik el és függesztetik ki. 32. Ha az indítvány czélja : törvényt alkotni, azt törvényjavaslatképen szerkesztve kell a bejelentéskor benyújtani, s a törvényjavaslatok, ha a ház tárgyalni kivánja, kinyomva szétosztatván a tagok között, minden esetben osztályülési és központi bizottmányi tárgyalásra utasitandók. 33. A minisztérium által előterjesztett törvényjavaslatoktól a bizottmányi tárgyalást megtagadni nem lehet. 34. Ha oly indítvány terjesztetik elő, mely nem törvény alkotását czélozza, fölvételi ideje meghatároztatván, azalatt kinyomatik s a tagok között szétosztatik. 35. Elérkezvén a fölvételi idő, az indítványozó kifejti indítványát, s a ház szavazás utján elhatározza, ha vajon az indítvány tárgyalás alá vétessék-e avagy ne? 313. Oly indítványokat, melyek nem törvény alkotását czélozzák, bizottmányi előleges tárgyalás nélkül is elfogadhatni; ha azonban egyszer a ház már félreveté, ugyanazon ülésfolyam alatt másodszor is felhozatván, ekkor, ha tárgyalásuk elhatároztatik, mulhatlanul rendes osztályülési és központi bizottmányi előleges tárgyalásra utasíttatnak. 37. A bizottmányok a tárgy iránt mindenkit előhivathatnak és meghallgathatnak, a meghívott felelni tartozván. 38. A bizottmányok a ház napirendéhez tartják magokat működéseikben. 39. A bizottmányi jelentések, rendkívüli eseteket kivéve, felolvastatás előtt legalább három nappal előbb kinyomatva szétosztatnak a ház tagjai között. 40. A bizottmányi jelentés felolvasása után a ház vagy azonnal tanácskozás alá veszi azt, vagy pedig időt határoz e végre. 41. A bizottmányi előadó után először az indítványozót illeti a szó, kinek a tanácskozás berekesztése előtt joga van még egyszer szót emelni. 42. A többi tagok a följegyeztetés során szólanak; de a meddig egyenlő számban vannak, a bizottmányi jelentés mellett és ellen szólók felváltva juttatnak szóhoz. -