Képviselőházi irományok, 1861. I. Kötet • 1-57. sz.
Irományszámok - 1861-11. Ideiglenes törvénykezési szabályok
áf 3 köszénkutatásra való engedély, annál kevésbé bányászati adomány, a bányahatóságok részéről senkinek ne adassék; d) földbirtokos nevezete alatt mindazon helyeken, hol a szabályozás ós összesités már megtörtént, vagy hol annak be nem hozhatása biróilag kimondatott, szóval, hol a volt úrbéri birtok már véglegesen meg van alapitva, az illető tulajdonos tekintendő földbirtokos gyanánt, legyen az akár volt-földesur, akár volt-úrbéres. Hol azonban az összesítésnek még helye van, ott a bármely földön fölfedezendő kőszéntelep a volt földesúri birtok tartozékának nyilatkoztatik. e) A jövő törvényes rendelkezésig is nyerhetők a kőszénre nézve bányajogositványok, mihelyt az illető föld tulajdonosának beleegyezése igazoltatik. f) A ki 1859.november első napja előtt más birtokán bányajogias kutatás mellett kőszenet fedezett fel, ugyanazon időben pedig a tulajdonos is kőszénre turzott, és magának bányahatósági engedélyt is adatott, ez esetben az idegen turzó a fölfedezett kőszéntelepet a földbirtokosnak átengedni köteles; viszont a mondott időben turzott földbirtokos által netalán mellékesen fölfedezett más királyi adomány tárgyát tevő ásvány telep, az egy időbeli idegen turzónak leszen átengedendő. g) Az újonnan kiterjesztendő kedvezményi idő alatt idegen turzó által mellékesen, egyéb ásvány kisérete nélkül fölfedezendő kőszéntelepek, szintén a földbirtokosnak lesznek — egyezség nemsikerülte esetében — átengedendők; ha pedig a turzó vagy az adományozott bányatulajdonos másnemű ásvány termesztése mellett kőszenet is állitana elő, ez utóbbit az átalános b. 1.124. §. értelmében, a termesztési költség aránylagos megtérítése mellett, a földbirtokosnak odaengedni köteles. II. FEJEZET. A bánya bíróságokról. 2. §. _ Az első folyamodásu bányai biráskodás, mely az átalános osztrák bányatörvény szerint a fejedelmi bányakapitányságok hatóságától elkülönöztetvén, ekkoráig némely cs. kir. országos s illetőleg cs. kir. megyei törvényszékek által gyakoroltatott, megszüntetvén, jövőre azon cs. kir. törvényszékek bányabiráskodása ideiglenesen az országban fennálló öt kerületbeli kir. bányakapitányságokkal, nevezetesen a beszterezebányaival, nagybányaival, a Kassáról Szepes-Iglóra áthelyezendővel, az oraviezaival és a budaival egyesittetik. 3- §• E királyi bányakapitányságok mint első folyamodásu Ítélőszékek, az akkép egyesitett bányatörvényhatóságnak birói ágában, a magyar igazságügyi kormányhatóságnak s az illető felsőbb törvényszékeknek rendeltetnek alája. Minden ily kerületi bányabiróság áll egy a hon alkotmányos rendszerének, törvényeinek, a helybeli viszonyoknak, ugy a magyarhoni hivatalos és egyéb kerületebeli nyelveknek ismeretével bíró királyi bányakapitányból, mint elnökből, továbbá egy előadóból, kinek hasonlóan a honi jog és bányászatban jártasnak kell lennie, s a ki külön jegyzökönyvet vezetvén, külön irattárral is ellátva leend. Ezen két birósági tag a kormány által neveztetvén, azonfölül az evégre a bányászati szakértők sorából kinevezendő több egyén közöl még egy díjtalan ülnök is meghívandó
