Képviselőházi irományok, 1861. I. Kötet • 1-57. sz.

Irományszámok - 1861-1. A képviselőház rendszabályai

V-ik szakasz. Az elnökről. 82. Az elnök a liáz akarata szerint megnyitja és eloszlatja az ülést. Őrködik a csend és rendszabályok megtartása felett. 83. Ha a ház napirendé szerint valamely nap ülés nem tartatik, húsz tagnak idő közben történő felszólítására ülést köteles hirdetni, a hirdetést a tanácskozási termet magában foglaló épület kapuira kifüggesztetvén. 84. Az elnök a tanácskozási rend fonalára nézve mindig szólhat, sőt köteles szólani; de ha a tárgy érdeme mellett vagy ellen akar szólani, az elnöki széket egyik alelnöknek engedi át, s azon tárgy bevégezteig nem foglalhatja azt el ismét. 85. Az elnök csak a szavazatok egyenlősége esetében tartozik szavazni. 86. A tagoknak a ház engedelme nélkül hoszszabb időre elutazni nem szabad. A rövidebb időre távozók magokat e végett az elnöknél bejelenteni tartoznak. VI-ik szakasz. A jegyzőkről. 87. A jegyzők vezetik a ház jegyzőkönyvét, olvassák fel az iratokat, jegyzik fel a szólani akarókat, számitják össze a szavazatokat. 88. A jegyzökönyvek idöszakonkint kinyomatnak, s ugy ezekből, mint a ház minden nyomtatványából, a tagok példányt kapnak. 89. A ház minden nyomtatványainak hibátlanságára a jegyzők ügyelnek fel, kiknek föigazgatasa alatt áll az összes irattár és iroda is. VII-ik szakasz. A nyilvánosságról. 90. A ház ülései nyilvánosak. 91. A hírlapok tudósítóinak számára czélszerü és elegendő hely lesz. 92. Hallgatóságnak hely egyedül a karzatokon van. 93. A karzatok egy része mindenkinek nyitva áll; más része a jegygyei birok számára van fen tartva, melynek egy külön osztálya a hölgyek részére van rendelve. 94. Minden tag egy, az elnök huszonöt jegyet adhat ki. 95. Tetszést vagy nem tetszést nyilvánítani a hallgatóságnak tilos.