Képviselőházi irományok, 1861. I. Kötet • 1-57. sz.

Irományszámok - 1861-11. Ideiglenes törvénykezési szabályok

108. §. Az elkésetten benyújtott semmiségi panaszok hiva­talból visszautasitandók. 109. §. Ha a fölebbviteli bíróság a semmiségi panaszt ala­posnak találja, az ügy érdemébe nem bocsátkozhatik, ha­nem az elkövetett formasértést végzésében kijelölvén, azt, és attól kezdve a további egész eljárást megsemmisítvén, a formasértés kijavítását, s annak alapján netaláni ujabb eljárást rendelvén, a formasértö bíróságot ujabb határo­zathozatalra utasítja. 110. §. Ha a bíró a semmisítésre nyilvánvaló vétség által szolgáltatott volna okot: az 1840. 15. t. ez. 10-ik fejeze­tének 140 §-a alkalmaztassák; — valamint ellenben, a hétszemélyes táblának is azon joga, hogy a nyilván kono­kul perlekedők ellen a honi törvények szerint szokásos büntetést (poena temere litigantium) belátása szerént al­kalmazásba vehesse, sértetlenül fennhagyatik. XI. FEJEZET. A végrehajtásról­Hl §­Hogy a végrehajtást szabályozó 183%. 20. t. ez. és az 1840. 15. t. ez. II. részének 11-ik fejezete a telekkönyvi rendszerrel öszszehangzásba hozassék, a végrehajtásra nézve következendő szükséges pótló rendeletek lépnek hatályba. 112. §. Sommás szóbeli perekben a végrehajtás már magá­ban az ítéletben, rendes szóbeli és írásbeli perekben pedig csak az illető fél írásbeli kérelmére, külön végzés által rendelendő el. 113. §. A végrehajtási végzésben, illetőleg sommás perben hozott ítéletben megnevezendő azon bírói személy, ki a végrehajtás teljesítésével megbizatik. Ezkitűzendi a végre­hajtás helyét és napját, mely sommás szóbeli perekben 8 napon, egyéb perekben pedig 30 napon túl, az első eset­ben a végrehajtandó Ítélet kihirdetésétől, az utóbbiban a végrehajtási végzés kézbesítésétől számítva, nem ter­jedhet. 114. §. A végrehajtási kérelem első példánya csatolmányai val együtt visszaadatik a végrehajtató félnek, a másod pél­dány ellenben csatolmányok nélkül az elmarasztalt félnek kézbesíttetik. A percsomóhoz s ha több elmarasztalt felek vannak, ezeknek is egy egy felzet jár. 115. §. Pénzbeli elmarasztalás eseteiben az elmarasztalt fél kijelölési joga az 183 2 / 6 . XV-ik t. czikk 2-ik §-nak alapján fennhagyatik ugyan, de az általa kijelölt tárgyakat a vég­rehajtató fél csak ugy köteles elfogadni, ha azok könnyen pénzzé tehetők, ellenkező esetben a kijelölés joga ez utób­bit illeti, a ki e jogában a már általa korábban szerzett jelzálog által korlátozva nincsen. 116. §. A zálogolás és becslés az ingók tekintetében az 1840. XV. t. ez. II. részének 11-ik fejezete szerént, az ingatla­nokra nézve pedig az 183 2 6 . XV. t. ez. 5 — 12. §-ai értel­mében, és egyidejűleg teljesítendő.

Next

/
Thumbnails
Contents