Képviselőházi irományok, 1861. I. Kötet • 1-57. sz.

Irományszámok - 1861-1. A képviselőház rendszabályai

zetben, 2-or a szavazás eredményének, 3-or a sza­vazás nélkül hozott s az illető indítványt elfogadó határozatoknak. 52. Ha a jegyzőkönyv szerkezete ellen oly ki­fogás tétetik, melyet az illető jegyző el nem oszlat­hat, az elnök megkérdi a házat; és ha a többség a kifogást alaposnak találja, a jegyzőkönyv még azon ülés alatt újra szerkesztetik. 53. A jegyzőkönyv az elnök és a szerkesztő jegyző aláírásával hitelesíttetik. 54. A jegyzőkönyv hitelesítése után az elnök vagy a jegyzők egyike a közelebbi ülés óta benyúj­tott kérvényeket kivonatban előterjeszti. Ezután a beérkezett jelentésekről, s kivéve a névteleneket, minden más iratokról tétetik a háznak jelentés. 55. Napirenden kívüli tárgyról a ház engedelme nélkül senki sem szólhat. 56. A módositványokat az elnöknek írásban kell benyújtani. Ha uj indítvány adatik elő, az eredeti indítvány iránti tárgyalás és szavazás előre bocsátta­tik; ezután az uj indítványnak elsősége van az elesett első indítvány módosítása felett. 57. A szólót beszédében megszakasztani nem szabad. 58. Egyedül az elnöknek van joga a szólót, még­pedig beszéde megszakasztásaval is, rendre utasítani, s ha a rendre utasítás azonegy előadásban már két ízben megtörtént, a szónok előadván mentségét, a ház, az elnök kérdésére, a fenforgó tárgyban elvon­hatja tőle a szót, s a körülményekhez képest jegyző­könyvi megrovást is határozhat. 59. A tanácskozás bezárása után az elnök felteszi a kérdést szavazásra. A kérdés feltevése iránt uj ta­nácskozást kezdhetni, mely felett a szavazás meg­kezdése előtt a ház határozni fog. 60. Ha a szavazásra feltett kérdés, czikk avagy indítvány több részből áll, szétosztását lehet kívánni. 61. A szavazás megkezdése előtt a kérdést, czik­ket avagy indítványt az elnök vagy egyik jegyző újra felolvassa, 62. A szavazás felállás és ülvemaradás által tör­ténik. Általános többség határoz minden esetben. Ha az eredmény kétséges, uj kisérlet tétetik, s a többség személyesen osszeszámittatik. 63. Húsz tagnak írásban beadott kívánságára, az elnöki kijelentés előtt is és után is névszerinti felhí­vás mellett történik nyilvánosan a szavazás. 64. A kérdést mindig ugy kell feltenni, hogy egyszerű igennel vagy nemmel felelhessenek a tagok. 65. Szavazás közben beszédet tartani, vagy a szavazatot indokolni nem szabad. 66. Tanácskozásra és határozásra az igazolt ta­gok általános többségének jelenléte szükséges. 67. Határozatai ellen a ház semmiféle ellenmon­dást nem fogad el. 68. Pénzajánlatnál mindig a legnagyobb összeg jő szavazás alá. 2

Next

/
Thumbnails
Contents