Képviselőházi irományok, 1861. I. Kötet • 1-57. sz.

Irományszámok - 1861-11. Ideiglenes törvénykezési szabályok

ban mindazon helyein, hol az 1852. september 16-án kelt cs. kir. igazságügyi ministeri rendelettel életbeléptetett polgári perrendtartásra, vagy más eljárási rendeletekre hivatkozás történik, az egyidejűleg visszaállított itt alább következő magyar alaki törvények értendők. 21. §. Szintúgy fenntartatnak ideiglenesen az országgyűlés intézkedéséig az austriai polgártörvénykönyv mind azon rendeletei is, melyek az 1855-ik december 15-ki telekkönyvi rendelettel kapcsolatban állván, a telekkönyvek tárgyát képező valamely dolog szerzése vagy elidegenítése módjait meghatározzák. 22. §. A vallás különféleségéböl kifolyó, az austriai törvények uralma alatt bővített polgári magánjogok jelen állapotukban meghagyatnak. 23. §. Végre kijelentetik, miszerint az ész szüleményei is oly tulajdont képeznek, mely a törvény ótalma alatt áll. B) ALAKI RÉSZ. I. FEJEZET. A bíróságok szervezése. A volt magyar biróságok visszaállíttatnak, nevezetesen: 24 §. A rendezett tanácscsal nem bíró községekben a helybeli birónak két előljáró közbenjöttével az 183%. 20-ik t. ez. értelmébeni bírósága, 25. §. Szabad királyi és rendezett tanácscsal biró városokban: a) a birónak két tanácsbeliközbenjöttévelibírósága; b) a városi tanács, illetőleg városi törvényszék. 26. §. A jászkún, —• a hajduvárosok — és a 16 szepesi városok kerületeiben az 1848-ik évig fennállott biróságok. 27. §. Megyékben : a) a szolgabíró esküdt-társával; b) az alispán, kihez a szolgabíró és esküdt mint birótársak járulnak; c) a megyei törvényszékek, melyekre nézve az állandóság eszméjét már az 1840. 22. tezk. 6. §-a és az 1848. 11. tezk. kimondák, s a melyeknek állandósítását jelenleg, a telekkönyvi intézvény természete és a megváltozott viszonyokhoz idomított törvénykezési rendszer, mulhatlan szükséggé teszi. Noha ezeknél a birói határozatok jogérvényességére megkívántató tagok számának meghatározását már a törvényszékek egyenlősítése is kivánotossá tenné; de mivel az ilyszerü intézkedés a megyei autonómia jogköréhez tartozik, s ebben a megyék csak törvényhozás utján lejnnének korlátolhatok: ennélfogva a törvényszéki tagok számának maximuma nem állapitatik meg ugyan, de az igazságkiszolgáltatás érdekében szükségesnek találtatik, miszerint a megyei törvényszékeknél, jogérvényes birói határozat hozatalához, az illető alispán vagy helyettesének elnöklete alatt, legalább négy törvénytudó és állandó tag járuljon. Hasonló okokból a városi tanácsoknál legalább három törvénytudó és állandó birói tag közreműködése szükséges.