Képviselőházi irományok, 1861. I. Kötet • 1-57. sz.

Irományszámok - 1861-11. Ideiglenes törvénykezési szabályok

nyes gyakorlaton alapuló különböző szabályok, polgári állásra való tekintet nélkül egyforma hatálylyal birnak s a nemesek végrendeletei azért, hogy a nem-nemesekre nézve fennállott szabályok szerint alkotvák, és viszont, külkellékek hiányából nem érvényteleníthetök. 6.§. Az oly végrendeletek, melyek a magyar törvény életbeléptétől számítandó fél év alatt elhaló örökhagyóktól származnak, külső kellékek szempontjából, az eddig fennállott osztrák törvények szabályai szerint is érvényesen alkothatók. Végrendelkezési jog. A végrendelkezési jog leszármazó egyenes örökös és szülők nem létében, minden öröklött és szerzeményi vagyonra kiterjed ; ha azonban leszármazó egyenes örökösök, vagy életben levő szülök vannak, a végrendelet ezek törvényes osztályrészét nem érintheti. E törvényes osztályrész felét teszi annak, a mit a leszármazó örökösök az örökhagyó után ennek végrendelet nélküli halála esetén öröklenének. A végrendelet tehát erre nézve semmis, s a leszármazó egyenes örökösök, ezek nem létében pedig az életben levő szülök, ezen fele-résznek kiegészítését követelhetik. E szabály alól csak az I. R. 52- és 53-ik czimeiben foglalt esetek képeznek a kitagadhatásra nézve kivételt. 8. §. A 7-ik §-ban érintett kiegészítésnek ajándékozás eseteiben is helye van, (4. §.) ha a leszármazó egyenes Örökösök, ezek nem létében pedig az életben levő szülök bebizonyíthatják, hogy az örökhagyónak tiszta hagyatéka az ajándékozáskor volt érték felénél kevesebb, mely esetben e hiányt a megajándékozott pótolni tartozik. Végrendelet nélküli öröklés, 9. §. Végrendelet nem létében az örökhagyónak minden vagyona a tőle leszármazó törvényes gyermekekre száll, és ha ezek közöl egyik vagy másik már nem élne, de törvényes maradékokat hagyott volna hátra, a reá jutandoti osztályrészt ezek öröklik; vagyis az első izén levők fejenkint, a többi izbeliek pedig törzsönként öröklenek. 10. §. Leszármazók hiányában az apa és anya hivatvák öröklésre, mindenik azon érték erejéig, mely tőlük vagy águktól akár végrendelet folytán, akár anélkül, az örökhagyóra hárult; az apai ágról származott vagyon az apára, az anyai ágról eredt vagyon fjedig az anyára szállván vissza. Ha a hagyatékból azon vagyon, mely az örökhagyóra az apai és anyai ágról szállott, ki nem kerülne: az apa és anya a hagyatékon azon érték arányában osztoznak, a mely tőlük, vagy águktól az örökhagyóra származott. Ellenben, ha a hagyaték túlhaladná azon értéket, a mely az örökhagyóra az apai és anyagi ágról került: ezen szerzemény a hitvestársra száll, ennek nem létében pedig az apa és anya közt két egyenlő részre oszlik. 11. §. Ha az apa vagy anya vagy közölök már egyik sem élne, a magyar törvények értelmében az apát az apai, és az anyát az anyai ágon leszármazott oldalrokonok képviselik.