Képviselőházi irományok, 1861. I. Kötet • 1-57. sz.
Irományszámok - 1861-49. Fölirás
15 ezt az alkotmányosság alapeszméje is megkívánja;de ezen felelősség könnyű lesz minden törvényes rendeletek ellenjegyzésére"nézve, — törvény ellen rendelkezni pedig Felséged maga sem akarhat. — A nemzet^ ha látja az alkotmány teljes visszaállítására, s épségben tartására irányzott komoly szándékot, s nem lesz oka félni, hogy jogai csorbittatnak, bizalommal fogadja Fejedelmének előterjesztéseit a törvényhozás terén, megnyugvással kiséri törvényes kormányának a végrehajtás körében tett minden lépteit, és ha a törvények egyik vagy másik rendeletének módosítását idős körülmények igénylendik, vagy maga hozandja azt javaslatba, vagy azon javaslatot, mit Felséged nevében a felelős ministerium előad, aggodalom nélkül veszi tanácskozásba; mert nem lesz oka félnie a fejedelmi hatalom túlterjeszkedésétől, vagy attól, hogy az ország érdekei, s törvényei, mások érdekeinek feláldoztatnak. Azon nemzet, mely hiven megőrzött alkotmányának s törvényeinek pajzsa alatt jogait s érdekeit biztosítva látja, nem kénytelen más helyzet, más viszonyok után sóvárogni. Nem mindig a legbiztosabb, — legjobb és legolcsóbb azon kormányzat, melyet egy naptól a másikig vezetni legkönnyebb és legkényelmesebb. — A kormányzat rendszerének hiányai, s a kormány vezetésében elkövetett hibák gyakran csak idő múlva termik meg a keserű gyümölcsöt; és azon statusférfiak, kik az állam egyes részeinek különböző viszonyait, s elágazó lényeges érdekeit kellőleg nem méltányolják, és a nehezebb kérdéseknek fárasztó megoldását vagy mellőzik, vagy valamely theoriában felállított általános elvvel vágják keresztül, nem figyelmezve azon elvnek gyakorlati kivihetőségére, s az alkalmazásból származható káros következésekre, saját kényelmüknek az állam jövendőjét áldozzák fel. Az egyes államok nagyhatalmi állása nem egyedül rendes hadseregeik számától függ. Az absolut kormányzat talán könnyebb és kényelmesebb; — absolut rendszer mellett gyorsabban lehet nagy hadsereget kiállítani; de a legderekabb hadsereg mellett is veszélybe dőlhet az állam, ha annak védelme a népek érzelmében nem gyökerezik. — Tizenkét évig állott fenn nálunk is az absolut rendszer; de nem árasztott boldogságot a népre, nem tette az államot gazdagabbá, és hatalmában nagyobbá; — s Felséged tizenkét évi tapasztalás után maga is szükségesnek látta az absolut rendszerrel felhagyni, s alkotmányos útra térni. — Alkotmányos utón is könnyebb oly birodalmat kormányozni, mely egy népből áll, s ennélfogva egysége természetes, mint az olyant, melyet több országok képeznek, s melyben az egyes országok külön alkotmányos önállással, jogokkal, törvényekkel, — de sőt külön közjogi fogalmakkal s politikai nézetekkel birnak. — Ha a népek fejlettebb politikai érzelem, s akarat nélküli lények volnának, — könnyű volna őket öszveolvasztaní, s természetes egység nem létében mesterséges egységet teremteni. — A hajdan korban, midőn még az alkotmányos fogalmak, és a jognak érzete kevésbé szivárgott át a népnek minden rétegeibe, gyakran sikerültek ily kísérletek; de ma már érzik a nemzetek, érzi a népnek minden osztálya a politikai szabadságnak s törvényes függetlenségnek valódi becsét, s kegyelettel ragaszkodik azokhoz, és ezen érzelmeknek, ezen kegyeletnek mellőzésével népeket és országokat politikai theoriák szerint akaratjuk ellen átalakítani ritkán sikerül. — Sőt gyakran az ily kísérletek veszélylyel is járnak, mert az akarat szabadsága egyeseknek és népeknek oly drága kincse,hogy annak feláldozásával még azt sem fogadják szívesen, mi szabad akarattal választva hasznos lett volna érdekeikre nézve. Oly szorosabb egyesülés, mely az illetőknek teljesen szabad akaratából önként történik, gyakran hasznos lehet, s legalább módjára nézve nem igazságtalan. De midőn valamely alkotmányos országot a fejedelem teljhatalmának .súlyával kényszerit oly egyesülésre, mely azon ország alkotmányának átalakításával, sőt lényeges jogainak feláldozásával jár, és az ez iránt absolut hatalommal kiadott fejedelmi rendeleteknek nem is előleges tárgyalását, hanem tüsténti teljesítését parancsolja : lehet-e ily módon ezéíszerü, s 4*
