Képviselőházi irományok, 1861. I. Kötet • 1-57. sz.

Irományszámok - 1861-47. Fölirás

x . 29 azt is, hogy mindaddig mig ezen törvényeket a császári diploma rendeletéhez képest ujabban át nem vizsgáljuk, nem módositjuk, s azoknak egy részét el nem törüljük, a koronázási hitlevél sem leend országgyűlési tanácskozás alá vehető. Felséged az országgyűlésnek törvény szabta kiegészítését, mely nélkül törvények alkotásába, s a királyi hitlevél feletti értekezletekbe jogosan nem bocsátkozhatunk, azon feltételhez kötötte, hogy a ki nem egészitett országgyűlés előbb a császári diplomának és pátensnek rendeleteit teljesítse, s ez által az ország alkotmányát lényegében alakítsa át, a már szentesitett 1848-diki törvényeket azon diplomának és pátensnek elveihez alkalmazva, módosítsa s illetőleg törülje el, fontos közügyek felett ujabb törvényeket készítsen, — s tegye mindezt a meg nem hívottak távollétében, s azok törvényes jogainak sérelmével. • Felséged kormány a jelenleg sem az alkotmánynyalegyezöleg kormányoz, a beligazgatásnak alkotmányszerü orgánumai absolut hatalommal korlátoltatnak eljárásukban, s azok mellett egyszersmind az absolut hatalom alkotmányellenes tisítviselöi működnek; az országgyűlésének minden befolyása nélkül megállapított direct és indirect súlyos adók követeltetnek, s fegyveres erővel hajtatnak be; az ország legfőbb kormányzata pedig sem alakjában, sem eljárásában nem törvényszerű. Mi tehát, mint a nemzetnek képviselői a legmélyebb tisztelettel, de egyszersmind azon őszinteséggel, melylyel Felségednek, a hazának, és önmagunknak tartozunk, kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy mi a sanctio pragmaticához, s annak minden feltételeihez kivétel nélkül szorosan ragaszkodunk, semmit a mi azzal bármi részben ellenkezik, alkotmányszerünek nem tekinthetünk, s el nem fogadhatunk. Szorosan ragaszkodunk az ország alkotmányos önállásához, s ennélfogva az örökös tartományok irányában sem ismerünk el semmi más szorosabb kapcsolatot, mint a mi a sanctio pragmaticában van megállapítva. El nem fogadhatjuk a múlt évi october 20-kán kiadott császári diplomának, s folyó évi február 26-kán kiadott pátensnek Magyarországra nézve is szándéklott kiterjesztését, s azoknak tartalmát sem tanácskozásainkban alapul nem vehetjük, sem Magyarországra kötelezőknek el nem ismerhetjük.^ Ünnepélyesen tiltakozunk az ellen is, hogy a birodalmi tanácsnak Magyarország felett bármi részben törvényhozási vagy rendelkezési hatalma lehessen, s kijelentjük : hogy mi abba képviselőket küldeni nem fogunk, s minden oly választásokat, mik az országgyűlésén kivül e czélra netalán történhetnének, valamint az ily választásoknak elfogadását is alkotmányunk megsértésének nyilvánítván, el nem ismerjük, hogy az ekkép választottak Magyarországot bármi tekintetben képviselhessék. Miután Magyarország felett, s annak jogairól a törvényes királynak, s nemzetnek alkotmányszerüleg egyesült akaratán kivül senki jogosan nem rendelkezhetik : ezennel kinyilatkoztatjuk, hogy a birodalmi tanácsnak Magyarországra s a kapcsolt részekre vonatkozó rendeleteit alkotmányelleneseknek, s érvényteleneknek kell tekintenünk, semmi terhet, semmi kötelezettséget, mit a birodalmi tanács megállapít, semmi kölcsönt, melynek fölvételét elhatározza, az állam vagyonának semmi eladását, mihez beleegyezését kimondja, Magyarországra nézve alkotmányszerünek, s ennél fogva kötelezőnek el nem ismerünk, s kénytelenek leszünk azt minden időben ugy tekinteni, mint az ország beleegyezése nélkül jogtalanul történtet. Kijelentjük, hogy a nemzetnek azon alkotmányos jogát, miszerint saját adója, s katonasága felett mindég saját országgyűlésén rendelkezett, továbbra is sértetlenül akarjuk fenntartani, s annak a birodalmi tanácsra leendő átruházásába soha bele nem egyezünk. 8 Wf