Képviselőházi irományok, 1861. I. Kötet • 1-57. sz.
Irományszámok - 1861-47. Fölirás
korona országain kiviil alig maradt valami a fejedelem birtokában, azon Magyarország, melynek alkotmányos jogait most a birodalom állítólagos érdekében akarják korlátolni, hűségében, lelkesedésében nem csüggedve, törvényes jogait s egész erejét arra használta, hogy a birodalom elfoglalt részeit az ellenségtől visszafoglalni segitse. Az ellenünk intézett csapásnak valóságos oka főképen az, hogy a mi alkotmányos önállásunk, a mi törvényeink öszve nem férnek a központosított egységnek azon eszméjével, mely a félretett absolut rendszerből az alkotmányosság terére is áthozatott, — s fájdalom ! ínég most is vezérelvnek, s kiindulási pontnak tekintetik. — De jog es igazság megengedik-e, hogy az alapszerződések szentsége, a nemzet alkotmányának leglényegesebb részei, az országnak kétségtelen jogai, s az alkotmányosság alapelvei, áldozatul essenek egy ujabb eszmének, mely tizenkét éven keresztül minden szabadságot elnyomott, minden jogos követelést, s minden egyéb politikai tekintetet háttérbe szorított, az államnak oly sok áldozatába került, s a kivitelben mégis czélszerütlennek mutatkozott? Hasznosé a birodalomra nézve egy ujabb kísérlet kedvéért oly eszközökhöz nyúlni, mik a nemzet érdekeit s érzelmeit mélyen sértik, — annak hitét s bizalmát elölik, — és midőn egységet akarnak eszközölni, az egységnek egyedüli biztos alapját, a szíves egyetértést, lehetetlenné teszik ? Felhívja Felséged az országgyűlést , hogy „kövesse őseinek példáját, kik az időről időre változó viszonyok elutasithatlan igényeit méltányolni tudván, az 1687-dik évi 4, 1715: 8., és 1723-dik évil-sö és 2-dik törvény czikkek tanúsága szerint Magyarország közjogi állását a birodalom közös igényeivel öszveegyeztetni minden időben készek valának." Az 1687-dik évi 4-dik törvéiiyczikkbea eltörli az ország II. András arany bullájának azon záradékát, mely szerint valamikor a a király az arany bulla ellen cselekedett, — az ország minden nemesének egyenkint és személyesen joga volt a királynak ellent állani. — Az 1715-dik évi 8-dik törvényczikkben pedig megállapitatik, hogy az ország védelmére állandó ós rendes katonaság tartassék, s annak zsoldja, valamint szintén minden egyéb segélyzések is, mindig országgyülésileg határoztassanak meg. -— Nincs ezen törvényekben a birodalom s annak érdeke, nincsenek az örökös tartományok csak egy szóval is megemlítve. Az ellentállási jog nem azért töröltetett el, az állandó rendes katonaság nem azért állapíttatott meg, hogy Magyarország közjogi állása a birodalom közös igényeivel öszveegyeztessék. Akkor is megtörtént volna mindez, ha Magyarország fejedelmének személyére nézve is egészen külön állott volna; mert az országnak saját érdekei megkívánták, hogy az egyéni ellentállásnak veszélyes joga, melylyel sokan az ország kárára visszaéltek, — eltöröltessék; az állandó katonaság felállítását pedig magának az országnak biztossága követelte. A mi pedig az idézett 1723dik évi 1-sö és 2-dik törvónyezikket, vagy is a magyar sanctio pragmaticát illeti, nézeteinket erre nézve ismételve már kifejtettük, és kimutattuk, hogy abban sem valamely közös kormányzatnak, sem a személyes unión alapuló elválhatlan birtokláson kivül más valamely birodalmi egységnek nyoma sincs. De egyébként is lényeges különbség van az említett törvényeknek alkotása, és a jelen legmagasabb leiratban kimondott oetroyrozások között. Akkor a magyar király nem alakította át önhatalmával a magyar alkotmányt császári diploma és pátens által, nem vonta el a magyar országgyűléstől a leglényegesebb jogok gyakorolhatását, s az emiitett törvények is, rendes törvényhozás utján kölcsönös értekezletek folytán, a nemzet és fejedelem közös egyetértésével alkottattak. Most mennyire máskép van mindez, — arról a legmagasabb királyi leirat egész tartalma tanúságot tesz. Kijelenti Felséged a legmagasabb királyi leiratban, hogy „az 1848-diki törvényeknek egy részét megerősíti; más részét azonban soha el nem ismerte, és elismerni nem is fogja"; és ezen kijelentés mellett oda utasítja az ország gyűlését, hogy „a törvények
