Képviselőházi irományok, 1861. I. Kötet • 1-57. sz.
Irományszámok - 1861-44. Királyi leirat
valamint uralkodó családunk trónralépte óta Magyarországunk a külföld irányában soha külön képviselve nem volt, s jelenleg is az európai nagyhatalmasságok körében többi tartományainkkai egyetemben az ausztriai birodalom nevezete alatt foglaltatik, ugy Magyarország az állam közszükségleteinek fedezésében és terheiben minden időben részt venni s azon terheknek és áldozatoknak egy részét elvállalni tartozott, melyek a leviharzott harezi események folytán népeink vállaira nehezültek, a mint ez az 1741 : 63, 1796 : 1, 1805 : 2, 1807 : 2, 1808 : 6 és több más törvényczikkekböl kiderül. Három százados közös uralom és közösen átélt események által Magyarország Birodalmunk egyéb országaival sokkal szorosabb viszonyba lépett, semhogy azt puszta személyes uniónak nevezni lehetne. Ezen szorosabb viszony az 1723 : 1 és 2 törv. czikk minden szavában ki van jelentve és következményeiben félreismerhetlemil igazolva. Az 1723 : 21 és 98-ik törv. czikk 3-ik szakasza, nem különben a 104. és 114. törv. czikkek világa an azon központi kormányra utalnak, melynek hatásköréhez a Magyarországot s a többi tartományokat közösen érdeklő minden ügyek elintézése tartozott, de a birodalom közérdekei iránti gondosságának ragyogó jelét adta a magyar törvényhozás, midőn az 1741 : 4-ik törv. czikk 4-ik szakaszában oly czélból, hogy Magyarországnak kormányzata a birodalom többi részeinek kormányzatától el ne különíttessék és ellentétben az országgyűlési feliratban említett, a Nádor gyámnoki jogát érdeklő 1485 : 2-ik törvény czikk Ferencz császárt dicső emlékezetű Mária Terézia magyar király felséges férjét nem csak uralkodó társnak nevezte, hanem a trónörökös kiskorúsága esetére Magyarországra nézve is annak törvényes gyámságát reája ruházta azon világos kijelentéssel, hogy ö Magyarországot a birodalom többi tartományaival együtt atyai és gyám sági hatalmánál fogva közösen kormányozhassa : A pénz- és hadügyek közös kormányzatát és igazgatását elvitázhatlan tények egész sora bizonyltja, melyek tiszta személyi unió fogalmával Össze nem egyeztethetők; de a személyi uniónál szorosabb viszony hiányában az 1741 : 11-ik törv. czikk 4-ik szakaszának, melyben az ország magyar tagoknak a birodalmi ministeriumba leendő kinevezését óhajtja és kéri, — értelme sem lehetne. A személyes unió életbeléptetése az 184%-ik évi törvényczikkek által ugyan megkísértetett, nem csekély ellenmondásban a törvényeket megelőző bevezetésben foglalt azon nyilvánítással, miszerint a koronának egysége s Magyarországnak az összes birodalom iránti kötelezettségei sértetlenül hagyandók, de ezen törvények foganatositása már az év első felében minden kételyt kizáró módon feltárta mind azon veszélyeket, melyek Magyarországgal egyetem" 1*
