Képviselőházi irományok, 1861. I. Kötet • 1-57. sz.
Irományszámok - 1861-21. Nyáry Pál módositványa
21-dik szára. Módosítvány. Jelen országgyűlés mind addig, ^ „ 6 uu túli megyéi, Horvát és Tótországok, Fiume, a 1 „^ cs a határőrvidék, követeik megjelenését gátló akadályok el nem hárittatván, kiegészítve nincs; mindaddig, mig a trónüresedés esetében, annak betöltéséig időközben is csak az alkotmány szerint gyakorolható végrehajtó hatalom, az országgyűlésen felelős orgánuma, a magyar ministerium által képviselve az országgyűléssel ezen egyedül lehető törvényes közege által érintkezésbe nem lép; mind addig, mig a kiegészített országgyűlés, az alkotmányos kormányzat felelős orgánumai közbejöttével, a trónváltozásra nézve jelenleg fennforgó kérdést meg nem oldotta; mind addig mig e kérdés megoldása, a koronázási hitlevél elkészítése, elfogadása és esküvel pecsétlése után, a koronázás meg nem töetént; uj törvényt nem alkothat, mert azt a koronázott királylyal csak együtt teheti. Van azonban joga, melyet a végrehajtó hatalom nélkül, sőt annak ellenére is igénybe venni, az alkotmány által felhatalmazva van, és a melyet törvényesen lett megalakulása után, azonnal gyakorolni is kötelessége. Ezen alkotmányos jog : a fennálló törvényeknek teljes épségben és érvényben tartására ügyeleten kivül, a végrehajtó hatalom által, egyik országgyűléstől másikig, a fennálló törvényeken ejtett sérelem megszüntetése s a megsértett törvényeknek teljes érvénybeni vissza állítása. Az országgyűlésnek ebbeli alkotmányos hatósága, mind az eljárást, mind a hatályt tekintve, 1848-dik év előtt és után, egészen különböző. A parlamentáris kormány, és felelős ministerium felállítása előtt, azon esetben, ha a végrehajtó hatalom az alkotmányt megsértette, a törvényeket felfüggesztette, vagy önkénye szerint adott magyarázatot azoknak, a következő országgyűlés hatósága, a sérelmek megszüntetésének, a megsértett törvények visszaállításának, egyenesen a nem felelős fejedelemhez intézett felirat általi követelésben határzódott, s a siker legtöbb esetben az országgyűlés többé, vagy kevésbbéerélyes fellépésétől s legtöbbnyire a végrehajtó hatalomra, a külviszonyoknak többé vagy kevésbbé súlyos nyomásától függött. Az orvoslatlan maradt sérelmeknek halmaza tanúsítja, mennyi hatálylyal bírt ezen eljárás, a végrehajtó hatalom ellenében arra, hogy magát az alkotmány és törvények épségben és tiszteletben tartására kötelezve érezze. 1848-ik év után, a végrehajtó hatalom által felfüggesztett törvénynek érvényen kivül, — s azzal ellenkezőleg kiadott rendeletnek érvényben léte, csak az országgyűlés legközelebbi üléséig tarthat. Az országgyűlés a törvénytelen rendeletet ellenjegyző felelős minister feleletre vonatalával a törvényt, a végrehajtó hatalom közbejötte nélkül, ön maga állithatja vissza. Ha az 1848-ki III. t. ez. e joggal és hatósággal az országgyűlést ruházta fel; ha mi képviselők, az 1848-ki törvények értelmében vagyunk itt; alkotmányunk s törvényeinknek visszaállítására nézve, az idézett törvényezikkben körülirt alkotmányos eljárástól eltérő utat nem követhetünk ; mert ellenkező esetben az országgyűlés egyik legfontosabb alkotmányos jogáról magunk mondanánk le. Ha V-ik Ferdinánd ö felsége ülne jelenleg is a trónon, ha 1848-ik évi october 3-kán kiadott, az országgyűlést törvénytelenül föloszlató s alkotmányt felfüggesztő rendeletét, ellenjegyző ministere Récsey Ádám ülne a ministeri
