Képviselőházi irományok, 1861. I. Kötet • 1-57. sz.

Irományszámok - 1861-1. A képviselőház rendszabályai

11. Azon tagok igazolására, kik az országgyűlés elejére meg nem jelentek, s ekkép a kilencz osztályba fel nem osztattak, a ház saját kebeléből fog egy kilencz tagú állandó bizottmányt választani. 12. Minden osztályban a tagok legalább fele részének kell a vizsgálatnál jelen lenni. 13. Minden választás érvénye felett, ha az kétségbe vonatott, a ház határoz. Ha szükségét látja, a választás iránt vizsgálatot is rendelhet, melynek költségeit a vesztő fél viseli s melyre saját kebeléből is küldhet ki vizsgáló tagokat: az érdeklett tagnak azonban a vizsgálat bevégezteig, tagsági jogát fel nem függesztheti. A vizsgálatra megbízottaknak minden a választás iránt a házhoz érkezett irományok kiadatnak. A választás érvénye felett szavazásra kerülvén a „ sor, az elnök felszólítására először felállanak azok, kik az osztály előadó jelentése mellett vannak, azután pedig azok, kik elenne vannak. Kétség esetében a kísérlet ismételtetik. Ha a többség ekkor sem volna világos, a már igazolt tagok névsor szerint felszólittatnak, s golyózás utján történik a szavazás. 14. A ház alakulása kimondatván, az igazolt követek ellen többé panasz el nem fogadtatik. Az időközben történő választások ellen, a választás napjától harmincz napig fogadtatik el panasz. II-dik szakasz. A ház alakulásáról. 15. Midőn a ház általi érvényesítés nyomán az elnök már 226 tagot nyilatkoztatott ki törvényesen választott képviselőnek, s kifogástalan választásuk iránt előadandó jelentés többé nincs, a ház igazolt tagjai a hivatalnokok választásához fognak., 1G. Először az elnökre történik szavazás ekkép : A jegyzők egyike betűrend szerint felolvasván az igazolt tagok neveit, ezek egyenkint megjelennek, és a korelnök előtt kitett ládába teszik czéduláikat. Az első felolvasás alkalmával jelen nem voltak nevei, szavazataik beadhatása tekintetéből, végül még egyszer felolvastatnak, s ekkor a korelnök felügyelete alatt a jegyzők a gyűlés színe előtt összeszámítják a szavazatokat, s a korelnök kimondja az eredményt. 17. Ha általános többség nincsen, a szavazás azon két tag felett ismételtetik, kik mellett aránylag legtöbb szavazat nyilatkozott. 18. Ezután az előbbi módon egymás után két alelnök, s egyszerre hat jegyző választatik. 19. Ekkor az elválasztott hivatalnokok helyeiket elfoglalván, az elnök kinyilatkoztatna, hogy a ház alakulja van. 20. Az elnök, alelnökök és jegyzők nevei hivatalos tudomás végett a ministerium által a királynak följelentetnek.