1945–1947. évi nemzetgyűlés Függelék a nemzetgyűlés házszabályaihoz. Az összeférhetetlenségi eljárás szabályai. Budapest, 1946.

Az összeférhetetlenségi eljárás szabályai.

7 lenteni, aki ezt a Nemzetgyűlés tudó­mására hozza. ;*-•... 8. §. (1) Az a körülmény, hogy az értesí­tést az érdekeltek nem kapták meg, a tárgyalás megtartását csak abban az esetben gátolja, ha az értesítés közlé­sének az előbbi §-ban foglalt szabá­lyait nem tartották meg. (2) A kitűzött első tárgyalási határ­napon mind az érdekelt, mind a be­jelentő képvi c előt meg kell hallgatni, ha megjelennek és meghallgatásukat kérik. (3) Az érdekelt és a bejelentő kép­viselő mindaddig, amíg a bizottság a tárgyalást befejezettnek nem nyilvá­nítja, írásbeli előterjesztéseket is tehet és bizonyítékait bemutathatja. (4) Ha az érdekelt képviselő beteg vagy engedéllyel távol van, írásbeli előterjesztésének megtételével és bizo­nyítékai bemutatásával meghatalma­zottat bízhat meg. A meghatalmazott csak nemzetgyűlési kepvkelő lehet. (5) Betegség esetében ugyanez a jog megilleti a bejelentőt is. 9. §. Az összeférhetetlenségi bizottság a velő közölt összeférhetetlenségi eset 2* Tárgyalás megtartásá­nak akadálya. Érdekeltek meghallga­tása saját ké­résükre. Előterjeszté­sek. Meghatalma­zott távollét esetén. Hivatalból beszerzendő adatok.

Next

/
Thumbnails
Contents