1944–1945. évi Ideiglenes Nemzetgyűlés Az Ideiglenes Nemzetgyűlés ügyrendje (gépirat)

II. RÉSZ. A NEMZETGYŰLÉS TANÁCSKOZÁSI RENDJE.

tf atba hozni nem lehet. Az indítványra a Nemzetgyűlés a legközelebbi ülés elején vita nélkül dönt. Ha a Nemzetgyűlés az indítványt elfogadja, a napirend tárgyalására úgy ezen, mint a következő üléseken legalább 8 órát kell fordítani. 31. §. (i) A javaslatok részletes tárgyalása §-kint történik. A részletes tárgyalás során a képviselők indítványt, ellenindítványt, vagy módosítást terjeszthetnek elő, amelyet azonban az illető általános vitájának megkezdés az elnöknél írásban be kell nyujtaniok. (-) A ' B tárgyalás során a felszólalások ugyancsak váltakozva törnek, de olymódon, hogy elsősorban azokat a képviselőket illeti meg vált kozva a szó, akik indítványt, ellenindítványt, vagy módosítást nyújtottak be. (3) II.) a tárgyalás alatt álló §-hoz a minisztereken és a bizottsági előadókon kívül még négy képviselő bárki indítványozhatja a zárását. Az indítványt szóval kell megtenni. Az indítványról a Nemzetgyűlés vita nélkül dönt. 32. 1 (1) Az elnök előzetes engedélye alapján mindazok felszólalhatnak, akik : a) ezemélyes megtámadj zautab) féb vaik helyreigazít; címén szólani kívánnak. (2) Az elnök előzetes hozzájárulása nélkül is joguk van felszólalni azoknak, akik az ügyrend valamely rendelkezésének a fennforgó esetre való alkalása céljából kívánnak szólani. Az egyes felszólalások 15—15 percig tarthatnak. 33. f. A szónoknak attól a tárgytól, amelyjogcímén rend alapján felszólal, eltérni nem szabad. Aki ez ellen vét, az elnök figyelmeztetni, háromszori figyelmeztetés után pedig tőle a szót megvonni köteles. 34. §. (1) A tanácskozás végén azt az elnök befejezettnek nyilvánítja és szavazásra teszi fel á kérdést. A kérdést mindig úgy kell feltenni, hogy arra mindenki igennel vagy nemmel szavazhasson. (2) A Nemzetgyűlés a feltett kérdésről rendszerint egyszerű szavazással dönt. (3) Harminc jelenlévő képviselő írásban előterjesztett kérelmére névszerinti szavazást kell elrendelni.. (4) Minden jelenlévő képviselő szavazni köteles. Az elnök csak szavazategyenlőség esetében szavaz. (s) A Nemzetgyűlés határozataival szemben semmiféle óvásnak vagy ellenmondásnak helye nincs. 111. fej c /, e r. Az önálló indítványok. 35. §. (1) Minden képviselőnek joga van az elnökhöz önálló indítványt benyújtani. Az indítványt írásba foglalva kell beterjeszteni. Az indítvány benyújtásáról az elnök a legközelebbi ülés elején jelentést tesz s a Nemzetgyűlés vita nélkül dönt, hogy az indítványt tárgyalás alá veszi-e vagy sem. (•-') Ha a Nemzetgyűlés az érdemleges tárgyalást elrendeli, az indítványt nyomban is tárgyalás alá veheti, amely ben az előadó tisztét a bizottsági előadót megillető jogkörrel az indítványozó tölti be. (3) Ha az indítványt a Nemzetgyűlés előkészítés végett valamely bizottsághoz utasítja, az indítványozó annak tárgyalásában a bizottsági tagokat megillető jogkörrel részt vehet, yazata azonban nincs.