1944–1945. évi Ideiglenes Nemzetgyűlés Az Ideiglenes Nemzetgyűlés ügyrendje (gépirat)

II. RÉSZ. A NEMZETGYŰLÉS TANÁCSKOZÁSI RENDJE.

4 indítványok, ellenindítványok és módosítások nyújthatók be írásban a bizottság elnökéhez. Ilyeneket azok a képviselők is benyújthatnak, akik nem tagjai a bizottságnak. A bizottsági elnök a vita megkezdése előtt ezeket is bemutatja és a bizottság vita nélkül dönt, hogy a benyújtó képviselőt vagy képviselőket meghallgatja-e és mikor. 21. §. (i) A bizottságok nyilt ülései a Nemzetgyűlés tagjai részére nyilvánosak. (-') Az elnök vagy valamely miniszter kívánsá bizottság zárt üléssé alakul át. (3) A Nemzetgyűlés elnöke, alelnökei, a miniszterek és a politikai államtitkárok részt vehetnek ugyan a bizottknak úgy nyilvános, mint zárt folytatott tanácskozásaiban, szavazatuk azonban nmes. 22. §. (1) A bizottság elnöke vezeti a tárgyalást, gondoskodik a rend és csend fenntartásáról, valamint arról, hogy a bizottság reá bízott feladatának a kellő időben megfelelhessen. Ebből a célból a bizottsági ülésben a Nemzetgyűlés elnökét a tanácskozás vezetése, valamint a fegyelmi jog tekintetében megillető jogokat gyakorolja és kötelessét teljesíti. (2) Érvényes határozathozatalhoz a bizottság elnökét is tcíeszámítva, a tagok V3 részének jelenléte szükséges. -Határozataikat a bizottságok egyszeiű szavazással hozzák s a jelenlévők általános többsége dönt. (i) A bizottságok jelentéseiket, illetőleg javaslataikat írásban foglalva terjesztik a Nemzetgyűlés elé. 23. §. Amennyiben az ügyrend a bizottságok tanácskozásaira nézve külön nem tartalmaz, a bizottságok tárgyalásai során a Nemzetgyűlés üléseire vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. II. Fejezet. A Nemzetgyűlés ülése. 24. §. A tanácskozáshoz 50, határozathozatalhoz 100 képviselő jelenléte szükséges. 25. §. (1) A napirend tárgyalására szánt időt, valamint az interpellációk előterjesztésének idejét az elnök indítványára esetről-esetre a Nemzetgyűlés állapítja meg. A vonatkozó indítványhoz legfeljebb két képviselő szólhat hozzá, akik 10—10 percig beszélhetnek. (a) Ennek a határozatnak megváltoztatását célzó minden indítványt az elnöknél írásban keD benyújtani, amit az ehiök a Nemzetgyűlésnek azonnal bejelent. A Nemzetgyűlés az indítványról a bejelentést követő ülés elején vita nélkül dönt. (3) A napirend megállapítására vonatkozó elnöki indítványhoz legfeljebb négy képviselő szólhat hozzá. Beszédidejük 15—15 perc. (4) A napirendre kitűzött tárgy feletti tanácskozás megkezdése után azt megszakítani, félbehagyni és más, a napirendre ki nem tűzött ügy tárgyalására átmenni csak rendkívüli esetben, az elnök javaslatára, vita nélkül hozott határozattal lehet. 26. §. (1) A napirend előtti felszólalásra az elnöktől előzetesen engedélyt kell kérni. Ha az elnök a kérelmet nem teljesíti, de a képviselő a kérelemhez ragaszkodik, az elnök a kérést a Nemzetgyűlés elé terjeszti, amely arról vita nélkül dönt. A napirend előtti felszólalás 15 percig tarthat. (2) A napirend előtti felszólalás vita és határozathozatal tárgya nem lehet.