1927–1931. évi országgyűlés A képviselőház házszabályai [1928] Budapest, 1929.

HARMADIK RÉSZ. A HÁZ SZERVEZETE ÉS TANÁCSKOZÁSI RENDJE. - MÁSODIK CÍM. A HÁZ ÜLÉSE.

95 tárgyalás során tehát az illető címre, §-ra, bekezdésre vagy pontra vonatkozólag elveszíti. 141. §. (i) Mind az általános, mind a részletes vitában — a 138 §. korlátai között —* mindenki csak egyszer szólalhat fel. (2) A megkezdett beszédet ugyanabban az ülésben be kell fejezni. A szó-' lásra felhívottak közül annak a képviselőnek, akire a napirend tárgyalására megállapított idő utolsó 15 per-*' cében kerül a sor, de felszólalásának a házszabályok szerint megállapított alapideje az ülés hátralevő idejénél hosszabb, joga van a Háztól beszédének a következő ülésre halasztását, vagy azt kérni, hogy beszédét még ugyanabban az ülésben, az alapidőnek megfelelő terjedelemben, elmondhassa. Ha a Ház — amely e kérdésben vita nélkül dönt — a halasztást nem adja meg, a képviselő elmondhatja beszédét, ha pedig a beszéd elmondására irányuló kérelmet utasítja el, a beszéd elmondására csak a következő ülésben kerülhet sor. Abban az esetben, ha valakinek felszólalására az utolsó negyedóra előtt kerül ugyan a sor, de felszólalásának alapideje az ülés Egyszeri izólás jotra. Beszéd negkezdéso ;

s bevégzése. Beszéd Ihalasztúsa.