1848–1849. évi országgyűlés Az 1848–iki alsóház ideiglenes rendszabályai Pest, 1861.

AZ ALSÓHÁZ IDEIGLENES RENDSZABÁLYAI. - IV. SZAKASZ. A rendőrségről.

7 ság kiparancsoltatik azon karzatról, hol a csend megzavartatott. 29. §. Ha a hallgatóság minden karzatról kiparancsoltatott, a tanácskozás, a többség' határozata szerint vagy még azon nap, vagy máskor, de ismét hallgatóság' bebocsátásával nyilvánosan folytattatik. 30. §. A csendzavarók, a kitiltáson kivül, az elnök' felhívására hatóságilag is meg fognak fenyíttetni. 31. §. Mindenik házhoz szükséges menynyiségben teremörök fogadtatnak, kik a teremben, # a mellékteremben, s a karzatokon tesznek, itt rendőri, szolgálatot. 32. §. A házak' alakulásáig a teremöröket a belügyminister nevezi ki. Későbben a teremőrök' felfogadása, s az azokkali rendelkezés az elnököt illeti. 33. §. Ezenkívül mindenik házhoz, a budapesti nemzetőrségből minden ülésre nemzetörök kellő számmal rendeltethetnek, kik az elnök' intézkedése szerint a rendre ügyelnek fel. 34. §. Szükség' esetében, a parancsnokokhoz intézendő irott rendelet által a törvényhozás' biztositására az egész helybeli, mind nemzetörségi, mind katonai fegyveres erőt kirendelheti az elnök, saját felelősége mellett. 35. §. E rendszabályok' illető pontjai, külön kinyomatva, minden bejárásnál s minden karzaton kifüggesztetnek.