1848–1849. évi országgyűlés Az 1848–iki alsóház ideiglenes rendszabályai Pest, 1861.

AZ ALSÓHÁZ IDEIGLENES RENDSZABÁLYAI. - VIII. SZAKASZ. A jegyzőkről.

15 rás' vagy egyéb féktelenkedés' esetében, a rendnek mind a teremben, mind a karzatokoni fentartására nézve is, a 24—34 §-okban foglaltak határozzák meg az elnök' jogait s illetőleg kötelességeit. 94. §. Az elnök jelenti ki a többséget s mondja ki a ház' határozatát. 95. §. Az elnök, a tárgy' állásához, tisztéhez képest, bármikor szólhat, sőt szólani köteles; ha azonban a tárgy' alapelve mellett vagy ellen kivan szót emelni, az elnökséget a tárgy' befejezéséig a következő alelnöknek átengedni tartozik. 96. §. Eltávozásra követnek engedelmet csak a ház adhat. Rendkívüli esetben az elnök, ki azt a legközelebbi ülésnek bejelenteni tartozik. VIII SZAKASZ. A jegyzőkről. 97. §. A jegyzők sor szerint bejegyzik az indítványokat, feljegyzik a szólani kívánók' neveit, az elnök* felszólítására összeszámítják a szavazatokat s feljegyzik, és jegyzőkönyvbe iktatják a ház' határozatait, 9b. §, A jegyzőkönyv' foglalatát képezik: 1. Az indítvány, modositvány, almódosítvány vagy pótlék, ha szavazás alá került. 2-or. A szavazatra kitűzött kérdés szószerinti szerkezetben. 3-or. A szavazatok' száma mindkét részről. 4-er. A szavazás nélkül hozott határozatok. 99. §. Az ülés mindigaz előbbi ülés* jegyzőkönyvének felolvasásával és hitelesítésével veszi kezdetét.