1848–1849. évi országgyűlés Az 1848–iki alsóház ideiglenes rendszabályai Pest, 1861.

AZ ALSÓHÁZ IDEIGLENES RENDSZABÁLYAI. - V. SZAKASZ. A kérelmekről. - VI. SZAKASZ. A tanácskozási rendről.

11 végre megbízott jegyzőnél töténik, ki a szónokokat sor szerint felszólítja. 61. §• A ministerek, vagy az illető' tárgyra általuk a háznak eleve bejelentett megbízottai, tárgyalás közben szót bármikor kérhetnek. 62. §. Szót kérhetnek barmikor azok is: 1-ör kik napi rendet indítványozni. 2-or netaláni személyes megtámadásra válaszolni, vagy 3-or a házi rendre hivatkozni akarnak. 63. §. Az indítványozónak mindig jogában áll indítványát visszavonni, ha azonban más valaki azt magáévá teszi, a tárgyalás tovább foly. 64. §. Előadást Írásból olvasni tilos, kivéve a bizottmányi előadót, és a ministereket, midőn felhívásra adnak felvilágosításokat. 65. §. A tagok saját helyeikről csak az elnök és a háznak engedelme mellett szólhatnak közbe röviden, és egyedül ténybeli felvilágosítás végett. 66. §. A ministerek, vagy megbízottaik mindazáltal helyeikről is szólhatnak. 67. §. A tanácskozásnak két része van. Először az elv, és lényeg átalánosan tárgyaltatik, azután a czikkenkénti tárgyalás következik. 68. §. Az átalános tárgyalás bevégeztével, ha kívántatik, felállás és ülve maradás által nyilatkozik a ház, s kétség esetében névsor szerinti szavazás történik, ha vájjon megtörténjék-e a czikkcnkinti tárgyalás. 69. §. Minden czikkénél a tárgyalt javaslatnak, előbb a módositványok, azután az almódositványok iránt történik szavazás.