1848–1849. évi országgyűlés Az 1848–iki alsóház ideiglenes rendszabályai Pest, 1861.
AZ ALSÓHÁZ IDEIGLENES RENDSZABÁLYAI. - V. SZAKASZ. A kérelmekről. - VI. SZAKASZ. A tanácskozási rendről.
9 ványozó kifejti indítványát, s a ház szavazás utján 1 elhatározza, ha váljon az indítvány tárgyalás alá vetessék-e vagy sem ? 44. §. Ha a ház azt határozza, hogy az indítvány nem fog tárgyalás alá vétetni, azon évi ülésben nem lehet azon indítványt ismét előadni. 45. §. Ha a ház csak elhalasztja a tárgyalás alá vételt, tárgyalását ismételve lehet sürgetni. 46. §. Ha a ház azt határozza, hogy az indítvány tárgyalás alá vétetik, és az indítvány" czélja törvénynek alkotása, még a tanácskozás előtt az osztályokhoz utasíttatik, megvizsgálás és jelentéstétel végett. 47. §. Ez esetben az indítvány az osztályülésekbe vitetik, melyek kekelükből két-két tagot választván, ezek képezik azon bizottmányt, mely az indítvány iránt véleményt készít. 48. §. Az ilyen bizottmányok magánüléseket tartanak, melyekben tagjainak legalább fele részt venni tartozik. 49. §. A bizottmányok saját kebelökböl elnököt és előadót választanak, ki a bizottmány' részéről a háznak indokolt véleményt nyújt be. 50. § A bizottmányok a tárgy iránt mindenkit előhívhatnak és meghallgathatnak, a meghívott felelni tartozván. 51. §. A ministerek, vagy az általok e végre kinevezett megbízottak, adandó felvilágosítás végett, részt vehetnek minden bizottmányi ülésben, valamint arra meg is hivathatnak; ezért