1848–1849. évi országgyűlés A képviselőház rendszabályai [1848] In: A képviselőház irományai 1848/49. 1. szám

II-dik szakasz. A ház alakulásáról. - III-dik szakasz. A tanácskozási rendről.

zót illeti a szó, kinek a tanácskozás berekesztése előtt, joga van még egyszer szót emelni. 42. A többi tagok a félj egyeztetés során szólanak; de meddig egyenlő számban vannak, a bizottmányi jelenlés mellett és ellen szólók felváltva juttatnak szóhoz. 43. A 41 -ik és 45-ik czikkben emiitett esetek kivételével a tárgy alapelvéhez és lényegéhez egyszernél többször szólani nem lehet. 44. A félj egyeztetés az elnök által e végre megbízott jegyzőnél történik, ki a szónokokat sor szerint felszólítja. 45. A ministerek, vagy az illető tárgyra általok a háznak eleve bejelentett megbízottak, tárgyalás közben bármikor kérhetnek szót. 46. Szót kérhetnek bármikor azok is : 1-ör kik napi rendet indítványozni,2-ornetaláni személyes megtámadásra válaszolni, vagy 3-or a házi rendre hivatkozni akarnak. 47. Az indítványozónak mindig jogában áll inditványát visszavonni ; ha azonban más valaki azt magáévá teszi, a tárgyalás tovább foly. 48. Beszédet Írásból olvasni tilos. 49. Az indítványozón és bizottmányi előadón kivül a tagok saját helyeikről is szólhatnak. 50. Az ülés mindig az előbbi ülés jegyzökönyvének felolvasásával veszi kezdetét, 51. A jegyzőkönyvben foglaltatni kell : 1-ör a szavazás alá került kérdéseknek szó szerinti szerkezetben, 2-or a szavazás eredményének, 3-or a szavazás nélkül hozott s az illető indítványt elfogadó határozatoknak. 52. Ha a jegyzőkönyv szerkezete ellen olly kifogás tétetik, mellyet az illető jegyző el nem oszlathat, az elnök megkérdi a házat ; és ha a többség a kifogást alaposnak találja, a jegyzőkönyv még azon ülés alatt újra szerkesztetik. 53. A jegyzőkönyv az elnök és a szerkesztő jegyző aláírásával hitelesíttetik. 54. A jegyzőkönyv hitelesítése után az elnök vagy a jegyzők egyike a közelebbi ülés óta benyújtott kérvényeket kivonatban előterjeszti. Ezután a beérkezett jelentésekről, s kivéve a névteleneket, minden más iratokról tétetik a háznak jelentés. 55. Napirenden kívüli tárgyról a ház engedelme nélkül senki sem szólhat. 56. A módositványokat az elnöknek írásban kell benyújtani. Ha uj indítvány adatik elő, az eredeti indítvány iránti tárgyalás és szavazás előre bocsáttatik ; ezután az uj indítványnak elsősége van az elesett első indítvány módosítása felett. 57. A szólót beszédében megszakasztani nem szabad. 58. Egyedül az elnöknek van joga aszólót, még pedig beszéde megszakasztásával is, rendre utasítani, s ha a rendre utasítás azonegy előadásban már két izben megtörtént , a szónok előadván mentségét, a ház, az elnök kérdésére , a fenforgó tárgyban elvonhatja tőle a szót, s a körülményekhez képest jegyzőkönyvi megrovást is határozhat. 59. A tanácskozás bezárása után az elnök felteszi a kérdést szavazásra. A kérdés feltevése iránt uj tanácskozást kezdhetni, melly felett a szavazás megkezdése előtt a ház határozni fog. 60. Ha a szavazásra feltett kérdés, czikk avagy indítvány több részből áll, szétosztását lehet kívánni. 61. A szavazás megkezdése előtt a kérdést, czikket