Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.

Ülésnapok - 1939-90

Az országgyűlés felsőházának 90. ülése Most is csak azért hoztam ezt elő, mert a kultuszminiszter úr a protestáns egyházak vezetőit hivatalosan értesítette arról, hogy a távolságban kötött katonai házasságoknál olyan jogszabályt szándékozik hozni, amely a házasság megkötése után lehetségessé teszi- a gyermekek vallására való megegyezést. Mély szomorúsággal kellett megmondanunk neki, hogy ettől a rendelkezéstől semmi jót nem vámirnk. (Ugy v@n! balfetől) Nem gondoljuk hogy a harctéren küzdő magyar katonának lelki harcképességét, belső békességét, koncertrác óját elősegíti az, ha ilyén harHb^ he okerül. Nem gondoljuk aait hogy ha egy ilyen kérdést katonai felsőbbségének kell lebonyolítania, felsőbbségének felekezeti szempontból ide vagy oda váló tartozása tökéletes mértékben fenntartja az alantas számára az ilyen elhatározásra szükséges lelki függetlenséget. Rá kell mutatnunk arra, hogy ha egy ilyen rendelkezést törvényhozási úton kíván meghozni, akkor hozzányúl az egyházpolitikai törvényekhez. amelyeknek megbolygatására éppen óz a mostani idő kiváltképpen nem alkalmas. (Ügy van! Ügy von! a jobb- és bahld óm.) Tüdőgyuladásban élet-halál között fekvő betegnél nem szoktak egészségügyi vagy kozmetikai szempontból súlyos operációkat hajtani végre. Ha pedig rendeleti úton kívánja ezt életbeléptetni, akkor a felhatalmazási törvénynek olyan kiterjesztő magyarázatot ad, amryenre senkisem gondolt e Házban akkor, «mikor ezt a felhatalmazást annakidején megadtuk és nem kértünk nyilatkozatot arra vonatkozólag hogy alkalmazása nem fogja a vallásos élet és elkiismereti szabadság habárait enntő alaptörvények megváltoztatását érdekelni, mert nem akartuk ezzel a- feltételezésül megbántani a kormányt. (Ügy van! balfelő.) Sajnálattal, vettük ezt tudomásul, a felelőssé get a miniszter úrra hárí'íot'uk. Mélyen tisz elt Felsőházi Ezzel végeztem is az általános kérdésekkel. Ott vagyok saját egyházam egyházpolitikai kérdéseinél. Mindenekelőtt őszinte köszönetet kell mondanom a kultusizűniiniszter úrnak azért, hogy s. kánitori fizetés régóta húzódó kérdését itt rendezte. Meleg köszönetet kiell mondanom azért, hogy a segédlelkészek kongruáját felemelte. Köszönöm neki azt. hogy karácsonyra segéd-' lelkészeinknek és lelkészeinknek az állam erejéhez mért pótlétkot, karácsonyi segélyt adott. Jobb helyre nem mehetett a pénz és hálásabb szívvel nem fogadhattak: segítséget, mint ahogy ezt fogadták. De fel kell hívnom még a miniszter úr figyelmét arra, hogy nem tartható tovább az úgynevezett önálló hitoktatóknak helyzete, önálló hitoktató alatt értjük azt a to!jes érászaimmal vallástanítást végző alkalmazottat, aki ezért a IX. fizetési osztálynak megfelelő állami javadalomban részesül, de ebből a fizó tési osztályból bármely hosszú szolgálat esetén soha miagiasabb fizetési osztályba nem léphet. Mondanom sem kell, <hogy állambiztonság és nemzetnevelés szempontjából mily rendkívüli jelentőségű az, hogy a jövendő magyar értelmiség minél kiválóbb hitoktatók nevelése alá kerüljön a középfokú iskolákban, örömanel kell megállapítanom azt, hogy természetes kiváiogatódás szeriint legkiválóbb embereinik mentiek erre a szolgálatra. Közülük nem egy már országos nevet szerzett tudományos munkál1943 évi december hó 15-én, szerdán. 95 iborlásávai é^ már egyetemi magántanárok is habilitáltattak közülük. Ezeket az embereket családdal a IX. fizetési osztályban tartani 20— •íí)—

àO evi szoigalat ineilett, oiyan lehoteUenróg, amelyen igen gyorsan segíteni kell. {Ügy van! Ügy van!) A mások dolog, amelyre fel szeretném hívni a kultuszminiszter úr figyelmét, illetőleg nem is fölihivni a figyelmét, hanem, az általa > ilyen irányban megkezdett munkát elismeréssel és lelkesedéssel 'támogatni, a szórványok és a tanyai missziók érdekében létesítendő lelkészi állások kérdése. * A magyar társadalmi életnek helyi rétegeződése az uóbbi 70 esztendő alatt tökéletesen megváltozott és a haladó idővel és az ^ iparosodással egyre jobban meg fog változni. Ez aziö jelenti, hogy a felekezetek ott, ahol tömegben élek is, lassanként szétszóródnak. Egy csomó s/órvány fölött fog rendelkezni mindegyik felekezet. Ezeket nem szabad magukra hagyni, — Ne legyen olyan népeiéin Magyarországon, amelyik születik, felnő és meghall a nélkül, hogy papot látna és harangszót hallana. Igen j sok magyar Ember él a tanyákon, az ország legegészségesebb rétege a tanyai lakosság. A l tanyai lakosság egészségügyi, nevelési tekintetj ben csodálatos fejlődésen megy keresztül. Nem szabad a le ki fejlődéinek elmaradnia mögötte Ezért kérem a miniszter unat. méltóztassék az általa megkezdett úton tovább m-tnni: az egyházak legmelegebb pártolással és nagyrabe- . osüléssel kísérik munkáját Mélyen t. Felsőházi Az egyházak háztartásának biztosítását nagymértékben elősegítette a pénzügyminiszter úrnak az a régebbi rendelkezése, hogy az egyházi adót az á lami adóval együttes • kezelésbe, vttte. Igaz, hogy sok inkonveniencia és panasz támad a miatt, hogy ezt csak egy meghatározott adókulcs határáig hajtandó megtenni, azonban itt most éppen ezekben az időkben egy érdekes és az egyházra nézve nagyon hátrányos átalakulás bontakozik ki, amelynek kiküszöbölése érdekében kérve-ikérem a pénzügyminiszter úr segítse« gót. I' r

vauis a vátozott időknek megfelelően rendkívüli nagy állami adóemelések következtek be. Ezeket az állami adóemeléseket» amelyek a 100—110 százalékot is meghaladják általánosságban., ia pénzügyminiszter úr mint rendkívüli adóoótlékot számolja eU az egyházi adó 10 százalékos kulcsát pedig csak a régi állami egyenesadó után engedi meg. Ez pedig azt jelenti, hogy már lényegileg egy 200 százalékos adó után az egyházi adó csak annyi, amennyi régen a 100%-os állami adó után volt. Vagy még egyszerűbbre fordítva a beszédet: az esryházők adójövedelme máról — holnapra felére csök kent. Felére csökkent akkor, amikor biztos tudomásunk van arról, hogy örömmel fizetnének többet. Amikor látjuk azt, hogy a nép íegalsóbb rétegeihez megérkezett a pénznek a folyama, és önkéntes adományuk, meglepő megnyilvánulása bizonyítja azt, hogy e

íryaltalá.ban nem fenyegeti az adózó nép adófizető képességét az, ha az egyházaik házitartását biztosítják. Nagy csodálattal és tisztelettel nézzük azt a hősi küzdelmet, amelyet a közel átásügyi miniszter úr folytai a naponkénti kenyér biztosításáért, de legyen szabad nekem is, mint Enyedy Andor püspöktársaninakv felhívnom a