Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.

Ülésnapok - 1939-90

8Ü Az orszaggt/íílés fehöházának 90. ülése 1943. évi december hó 15-én, szerdán. hesse legfontosabb feladatát, a gazdasági hadriseles szolgálatát, a közellátás kielégítését; ehhez kéri a támogatást, különöseri anyagokkal való ellátását. A rendkívül háborús viszonyok között mint iparunknak általában, a kézmű vesipamak ikétségkívül legnehezebb és legfontosabb problémája az anyagellátás. Tudom, hogy mind az iparügyi, mind a közellátási miniszter úr a maguk hatáskörében é* az ipari anyaghivatal munkájának megfelelő irányításával mindent megtesznek az anyagellátás terén, mutatkozó nehézségek áthidalása érdekében, hogy a rendelkezésre álló anyagok igazságos elosztása biztosítható legyen» Ki keli emeineim a kézművesipari anyagellátás terén a kereskedelmi és iparkamarák igen nagy horderejű.és igen értékes tevékenységét, valamint az ipartestületeik hasznos és odaadó munkálkodását, amelyek a különféle zárolt anyagok aranyos elosztásával igen jó szolgálatot tesznek a feketepiac megfékezése, valaminit a kontárkodás és a spekuláció letörésé érdekében. Kérnünk keli azonban az anyaggazdálkodás terén az adminisztráció gyorsítását, a túlzott bürokrácia hibáinak kiküszöbölését és egy egészséges anyagelosztási rendszer keretében az igazságos anyagelosztást a kamarák és az^ ipartestületek közreműködésének további kiépítésével, hogy az iparosok mind A fővárosban, mind a vidéken gyorsan hozzájuthassanak a szükséges anyagokhoz. Szigorúbbá kell tenni az ellenőrzést, hogy az ipari nyersanyagok és félkészáruk ne jussanak illegték telén kezekbe. A rendelkezésre álló készletek nyilvántartása és szigorú ellenőrzése a termelőtől a fogyasztóig az előfeltétele annak, bogy a feketepiacot, a táncolást megszüntethessük. Bár az anyagellátás terén nagyok a nehézségek, mégis úgy vélem, méltányos és szükséges a magánépítkezése'k rendkívül szigorú korlátozásának enyhítése^ Ma az építkezések megkezdéséhez az engedélyt még azokon a helyeken sieim adják meg, ahol a megfelelő minőségű és meninyiségü építőanyag rendelkezésre áll. A nagyméretű lakásínség is szükségessé teszi a szigorítások enyhítését. A magánépítkezések leállítása ezenkívül igein súlyosan érintette az építőipart és a vele kapcsolatos számos iparágat. Számolva az anyaghiánnyal s a hadiszükségleteik és a rendikívüli viszonyok okozta nehézségekkel!, kérem a kormányt, hogy szociális szempontokból a kislakások s az egy-kétháromszobás családi lakóházaiic építését továbbra is engedélyezze, mert módot és megoldást kell találni Arra hogy a solkgyermekes családok és a fiatal házasok ezrei ne maradjanak lakás nélkül. Hibának tartom, hogy a kislakásom építésére csak a főváros tesz erőfeszítéseket és .csak ő gondoskodik kislakásépítésről, illetve a lakások szaporításáról. A kislakásépítés ügyében a pénzügyminiszt'er úr egy gazdaságpolitikai érdekképp letközi értekezleten ttólátéaba helyezte e b rdés mielőbbi rendezését, de igen sürgős intézkedések volnának szükségesek, hogy a /

)a

J°

k ne fokozódjanak tovább. A július 1-én éh léptetett Kormányrendelet a munkabéreket kívánta rögzíteni, de a közismert drágaság miatt a bérek betartása, különösen a kisiparban nem volt lehetséges, mert a rendelet csak a munkaadókkal szembem tartalmaz szankciókat, viszont a munikiaválLalók túlzott Követeléseit nem bünteti. Ezért elkerülhetetlenül szükséges a rendeletnek olyan módosítása, amely rugalmassá teszi. Ezt a cél szolgálja a paritásos alapon most újjászervezett, a munkaadók és a munkásság képviselő.bői összeállított, az iparügyi minisztérium, illetve az ipari munkaügyi felügyelőség irányításával működő munkabérmegállapító bizottságok felállítása, amelyeikre igen nehéz Mádat hárul a munikabérkérdés terén, amelyben a termié lés érdekében nyugalmat kell teremteni. A kisiparfejlesztés szempontjából igen jelentős^ az iparügyi miniszter úrnak ama elhatározása, hogy a szerszám- és gépsegély adása» további közműhelyek és mintaműhelyek felállítása miéldot't; támogatni kívánja azokat az iparosokat is, akik olyan vidéken kívánják szakmájukat folytatni, ahol az általuk űzött iparban még nincs elegendő kis .pari üzemi vagy egyáltalán nin.cs kisipari üzem. Egy ilyen céltudatos és tervszerű kisiparfejlesztés eredményesen szolgálja az ipar egészséges megoszi.ását és irányítási nyújt az önállósulás felé, enyhíti az egyes szakmákban érezhető túlzsúfoltságot és iparosítja az iparosokban szegény vidékeiket. A vezetésemmel működő Ipartestületek Országos Központja teljes mértékben á'térezvén a kisipari telepítés nagy termeléspolitikai, szociális és egyben nemzeti jelentőség gét, elkészítette a kézműves iparosság szakmai megoszlásának részletes statisztikáját és térképen tünteti fel a Magyar Gazdaságkutató Intézet közreműködésével az egyes iparos szaJkmák megoszlásának területi adatait. A kézműves iparosság egészséges településének ilyen irányú tervszerű elősegítését igen jelentősnek tartom mind most, mind pedig a béketormelésre való áttérés idején. Már a háborús viszonyok között is szükséges, de az átmenetgazdasági Programm keretében is rendkívül fontom a kézinűvesiparf terméléspolitika szempontjából az ipartestületek kereteiben működő, úgynevezett közszállítási csoportok kiépítése, erősítése ós munkával való ellátása, egyben az iparos szövetkezetek létesítésének megkönnyítése és támogatása. Ezen az úton biztosíthatjuk, hogy a kézműves iparosság a katonai kincstári szállítások mellett munkalehetőségeket kaphasson minél számosabb közülettől és intézménytől és így eredményesen kapcsolódhatik bele az exporttermelésbe is. E vonatkozásban az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének^ illusztris elnöke, Laky Dezső őexcellenciája jelentős kezdeményező nyilatkozatokat tett már és bízom abban, hogy azi löksz, a kormány megértő támogatásával igen szép eredményeket fog elérhetni az iparos szövetkezetek országos hálózatának kiépítése terén. A kisipar hitelellátási kérdését ér'ntve, legyen szabad arra kérnem^ a pénzügyminiszter urat, hogy tegye magáévá az iparügyi miniszter úr ama elhatározását, amellyel a bankszerű fedezettel nem biTó iparosok részére folyósítható kölcsönösszeg felső határát a változott viszonyok figyelembevételével 500 pengőről 1500 pengőre, illetve kivételes esetekben 2000 pengőre emelje fel ós ezen hitelek késedelem nélkül folyósíthatok legyenek. A fedezetnéiküli kisipari hitel igen eredményesen bevált a gyakorlatban és ezekből a hitelfolyósításokból sokszáz iparos találta mieg boldogulását és e hitelezésekből ivoszteség alig származott.