Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.

Ülésnapok - 1939-89

Az országgyűlés felsőházának 89. ülése 1943. évi december hó 14-én, kedden. il De a rend biztosítása nemcsak csendőrség, rendőrség és> fegyver kérdése. Méltóztassék ezt megfontolni. Tudtom, bogy az igen t. minisz terelnök úr úgyis megfontolja, de kérem, méltóztassék odahatni, hogy azok az anomáliák, amelyek a. közgazdaságban, a raktárak kezelésében és más ügyekben fennállanak, -végre meg szűnjenek s ha talán a forradalmak nem is le hetségesek). — és reméljük, hogy nem lehetségeseik — méltóztassék ezek lehetőségét avval is megszüntetni, hogy az elégedetlenséget, anreily országszerte a háború következményeképen mindenhol dúl, lehetőleg — mert hiszen teljes egésrébcín nem lehet — csökkentsük. Ezután legyen szabad oly dolgokról beszélnem, amelyek az ország, az emberiség jövőjére vonatkoznak és amelyekinek talán az Ország mai helyzetéhez annyiban nincs közük. mert. Dfm aktuálisak. És minthogy ma nem aktuálisak, ki akarom jelenteni, hogy további mondataimban nem akarok közjogi vitát provokálni, mert. teljesen: helytelen volna, mai közJogi berendezkedésünk felett bírálatot mo"ndani, amelyet mindnyájan tiszteletben tartunk. Minden országban államférfiak nyilatkozataikban, publicisták, írók foglalkoznak azzal, hoary mi fog történni a szegény emberiséggel a Háború utián s hogy mi IFRZ az emberiséé: sorsa. "Errenézve különböző oklialról Jövő sokféle nyilatkozattal találkozunk, kivéve talán a. mi sajtónkat, amely egyelőre a eonzúra vngy más okok miatt megelégszik azzal. hoíry n külföldi sajtóból, íery az Economi*tból. aneroil. francia. amerikai vagy más folyóiratokból vegyen át gondolatokat arranézve. hogyan fog alakulni az emberiség jövője. Azt, hiszem, nem lobet helytelen az. hogy én i« fofcïalkoaom ezzel itt azi ' országgyűlés Felsőházában s igyekszem megtalálni a kivezető utat, hol gyúlnak ki a fáklyák, amelyek a jeleni sötétségből az emberiséget és íery szegény hazánkat egy jobb jövőbe viszik. Állandóan halljuk, hogy beszélnek a nyugati nagy demokráciákról, beszélnek a demokratikus átalakítások szükségességéről, a nélkül, hoíry közönségünknek fogalma lenne, hogy valójában mi is az a demokrácia, óriási fogalomzavar uralkodik itt. demokrácia, liberalizmus, kollektívizmus, bolsevizmus és mi minden újabb kifejezések körül. Az orszáer közönsége talán nincs is tájékozva a felől, hogy e?ek a szavak miit jelentenek. Reánk nézve a legfontosabb a demokrácia, inert^ hiszen a. nagy nyugati demokráciákkal találiuk magunkat szembeni és én nem fogok a másik fogalmakról! annyit beszélni, mint éppen a demokráciáról. Igen, de itt is mindjárt nehézségekbe ütközöm, mert mapruk azok, akik tudományosan foglalkoznak ennek fejtésreiéséfel. nem egységesek annak fogalmát illetőleg. Ortega y Gasset, a nagy spanyol író megítélése szerint a liberális demokrácia a leerönzetlenrbh én a legnagyobb valami, ami a földkerekségén született, mert: jogot biztosít, amelyet az erősebb nyújt a gyengébbnek azért, hogy szabad legyem a megnyilatkozása. Ez a legnagylelkűbb megnyilatkozás, amely a földkerekségén valaha történt, amelyet azonban éppen ezért nem {art olyannak, amely mélyebb gyökeret ver hetne. IAJZ angol James Bryce pedig a New Democracies, a modern demokráciákról írt munkájában nem talál a görög történelemben, ahonnan a. szó ered, amely azonban szerinte nincs összefüggésbea), yagy teljesen függetlenül áll ALSÓHÁZI NAPLÓ IV. az új demokrácia felfogásától, — nem talál példát és bár elítéli a francia forradalom véres eszközeit, mégis a francia forradalomhoz nyúl vissza, hogy azután megtalálja az alapot annak fejtegetésére, hogy később a szalad Amerikában hogyan fejlődött a demokrácia és a demokrácia fejlődését látja később, nem mindjárt eleinte, de később magában Angliában is. Ezzel ellentétben a közismert svájci író, Wilhelm Röpkéi más tételeket állit fel. Szerinte már .lóval régebben vannak egészséges demokráciák, amilyenek a svájci, az északeurópai és az angliai demokráciák! és a frantiia demokráciát teljeaen elítélve, az 1789-sdiki forradalma évet nem találja a demokráciák születési évének. Szerinte a demokrácia fejlődésének más évszámai vannak. Itt van 1215 a Masrna Chart."-val 1291 a svájci Bundesbrief-fel, 1350 a svéd Magnus Erik alatt létrejött országtörvényekke), 1579 a hollandi konföderációval, 1689 a Declaration of Righte-szal, 1776 az amerikai függetlenségi deklaráoióval és 1788 az amerikai alkotmánnyal. Űgylátszifc tehát, hogy a demokrácia szó alatt az író azt érti, bogy wy. alkotmányos fejlődés továbbmeneteli;: a népjogok széles kiterjesztése felé. De ebben az esetben, kifelejtett mii Mert nekünk is vaunak a demokráciáról szóló évszámaink: 1222, 1608, 1848, 1868, amiből látjuk ezt hogy Magyarország lépést tartott ezefcaek a demokráciáknak a fejlődésével, mert Magyarország, ha alkotmányos fejlődésével még lassabban haladt is. mégpedig azért, mert nem volt inváziómentes, mint 1066 óta Angolország és földjét gyakran megtámadták ós elözönlőt tők ellenséges hadak, a magyar alkotmány fejlődése méltóképpen sorakozák az angol alkotmány fejlődéséhez. Nincs tehát szükség arra, hogy Magyar országon demokratikus átalakulásról beszéljünk, legfeljebb arra van szükség, hogy a haladást meggyorsítsuk és ha nem tudtunk lépést tartani a nyugati demokráciákkal, az a«sért i« volt, mert. elszegényedve a harcokban, pem tud tuk megoldani azoknak a szociális kérdéseknek eary részét, amelyeket ő azóta már meiroldott. (Ügy van!) Ezekl szerint a fogai nuik szerint Magyarországon i/?onis lehet beszélni demokráciáról. Ezt a mai időkben jó lesz. leszögezni, mert ez fényes cáfolata annak az ellenségeink által minden oldalról hangoztatott támadásnak és ma már otromba rágalomnak, hotry feudális ország vagyunk. (Helyeslés.) Nekünk nine» feudális berendezkedésünk hanem igenis alkotmányos e-- demokratikus berendezkedéseink vannak és mindern ezzel ellenkező ilyen vádat a leghatározottabban rvissza kell utasítani. (Élénk helyeslés.) Éppen ezért köszönöm a minisz'ere lnökl úrnak, hogy ő sohasem foglalkozott azzal, hogy a magyar parlamentarizmust az ország kormányzásában mellőzve, (Űgy van! Ügy van!) mindi«: parlamentáris alapon állott, ellentétben talán némely hivatali elődjével. (Űpy <van! Ügy van!) .-kik a diktatúrák sikereitől eleinte megbódítva, •lemokratikus intézmények helyett Magyarerszágoni a. diktatúra behozatalára talán gon« doltaki volna vagy evvel kacérkodtak volna. : minek sikere júgy sem lett volna, amely ellen akkor felszólaltam. Ebben a tárgyban egy kéréteem is van » iiisztoivlnök úrhoz. Méltóztassék » jövőben gondoskodni arról, hogy itt nagy események kö-