Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.
Ülésnapok - 1939-97
Az országgyűlés felsőházának 97. ülése alapjainak tekintve, különösen védeni fogja nemcsak a törvény rendelkezése alapján, nemcsak a vallásos érzés alapján, hanem a helyes erkölcsi felfogás 6* a he-lyea nemzeti érzés alapján is. Mégis melegen köszönöm azt, hogy legalább itt a osa ádi élettel szemben fennállani lá'.szó rendelkezést az igazságügyi bizottság törölte és módosította; módosította azzal, hogy a családba fogadáshoz szükségesnek tartja a. javaslatom alapján az együttélő házastárs hozzájárulását. Ez szükséges, mélyen t. Felsőház, ezért, hogy egy ilyen egyoldalii rendelkezés ne zavarja meg a családi é etet és ezzel a házasság felbomlását ne idézze elő. A 2. §-ban a törvényjavaslat a névviselésre ad törvényes felhatalmazást. A javaslat meglehetős óvatossággal járt el. amikor végső fokon az igazságügyminiszter hozzájárulását kívánta, anélkül azonban, hogy itt is a családi érdekek megvédésére gondolt vo'na. Azt hiszem, mélyen t. Felsőház, f elmeit ve érezhetem magáim annak körvonalazása alól, hogy mit jelenthet az, ha valaki belekerül egy családba és annak tisztes névé: veszi fel. Nem gondolok éa most c?ak az előkelőkre, hanrm minden rendű és rangú polgárra gondé ok, aki családi életére és nevére tisztességgel nézhet és annak becsülésére számot tarthat. Felmentve éiz. m magern annak kifejtése alól, hogy micsoda zavarok, micsoda ellentétek keletkezhetnek abból, ha anélkül, hogy a család tudna róla, vagy az érdekeltek tudomást szerezhetnének róla vagy hozzájárulhatnának, a csa ádfő egyszerűen egyoldalúkig kiterjesztheti a nevét olyanokra, akik érdemtelenül juthatnak, ahhoz hozzá és érdemtelenül kerülhetnek bele a családjába. Az igazságügyiminiszter úr ezt nagyon helyesen azzal kívánja megszorítani a módosított javaslat szerint, hogy az Igazságüírvminiszternek korlátlan jóváhagyási jogot ad. Én ebben megnyugodtam. Megnyugodtam azért, mert a névhasználatra eddig is volt különböző törvényes jog akár örökbefogadással, akár elismeréssel, tehát az, hogy mi ehhez a család 1 tagjainak vagy a másik házastársnak a hozzájárulását kössük ki, ellenkeznék a ma élő téfeles joggal. Viszont meg vagyok arról győződve, líoa'y a kormányzat, amely, mindig tisztában van azzal, hogy a tárpadalmi élet fenntartása az állam ere jenek is alapja, mindig óvatosan fog ezzel a kérdéssel foglalkozni és nem focia az állami a'fmiáu! szolgá'ó családi életet h^vtelenül vagv könnyelműen kiadott engedélyekkel megzavarni. A törvényjavaslat 3 és következő szakaszai anyagi termesze'űek. Ezekről csak azt mondhatom, hogy debuisset pridem: már régen szükséges volt az, Jaogy a tartási kötelességeket komolyan vegyük és ha valaki tartásra szorul, akár a családi élet. akár betegség, akár elhagyatottság aliapján, az eltartásra kötelezett ennek a kötelezettségének teljesítésére Kzigorúan rá is szoríttassék. Mélyen t. Felsőház! A törvényjavaslat 6. §-a nagyo n helyesen büntetőjogi felelősség mellett kívánja szorítani a tartásra/ köteleseket ennek a kötelezettségüknek a tejesítésére. Ezt örömmel üdvözlöm és tazt hiszem, hogy bizom,\ mértékben lesz is eredménye a> gyakorlati életben. Azt hiszem azonban, a gyakor'ati életben eredményt akkor fogunk igazán elérni, ha egyrészt a bíróságok ezt a szakaszt szigorúan. 1944. évi január hó JS-án, kedden. Í&7 komolyan és sürgősen fogják alkalmazná, másrészt, ha a társadalmi élet annyira javulni fog, hogy mi magunk is kötelezzük azokat, akik ilyen kötelezettséget nem teljesítenek, a kötelességük te'jesítésére azzal, hogy a társadalmi életben úgy fogunk velük szemben viselkedni, amint ők mulasztásukat pótolják vagy nem. Mert mélyen t. Felsőház, hozhatjuk a legjobb törvényekot is, hozhatja a, kormány a legjobb rendeleteket is, ha ezeknek betartásához nem szolgáltatunk segédkezet azzal, hogy a kötelezetteket ezeknek a rendelkezéseknek a betartására szorítjuk, mert e nélkül eredmény nem lesz. . Ismétlem, az igazságügyi b ; zott3ág jelentésében foglalt módosított törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is örömmel elfogadom. (He yes és.) Elnök: Kíván még valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni! (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Kíván az igazságügyminiszter úr őnaffyméltósága szólni? (Radocsay László Igazságiigyminiszfer: Nem!) A tanácskozást befejezettnek nyi'vánítom. Következik a határozathozatal. Fe'te«zem a kérdést. méltóz 1 atnak-e a családbafogadá«ról és a tartásról való gondoskodás előmozdításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban a rész'etes tárgya'ás alapjául elfogpdni, ig"n vagy nem? (Igen!) Ha ig?n. kimondom a határozatot, hogy a felsőház a törvényiavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Tisztelt Felsőház! Mielőtt a rész'etes tárgya'ásra rátérnénk, határoznunk kell az igazságügyi bizottság jelentésében foglalt és általa elfogadott két határozati javaslat felett. Kéirem a jegyző urat, hogy az p'fló határozati iava«latot felolvasni szíveskedjék. Biró Zoltán jegyző (felolvassa az első határozati javaslatot). Elnök: Kíván a miniszter úr őnagyméltósága szólni? íRadocsfty Lász ó igazságügyin Inlszter: Nem!) Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e ezt a határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a ha tározstot, amiről a miniszterelnök úr értesíttetni fog. Most kérem a jegyző urat, hogy a máso dik határozati javaslatot felolvasni szíveskedjék. Biró Zoltán jegyző (felolvassa a második határozati javastatot). Elnök; Kíván a miniszter úr önagyméltósága szólni? (Radocsay László igazságügyminiszter: Nem!) Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e ». határozati javaslatot is elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot, amiről a miniszterelnök úr értesíttetni fog. Következik a részletes tárgyalás. Kérem> a jegyző urat, hogy először a törvényjavaslat címét s azután a szokásos módon szakaszainak sorszámát felolvasni szíveskedjék. Biró Zoltán jegyző (felolvasni a törvényjavaslat címét). 39*
