Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.

Ülésnapok - 1939-96

Az országgyűlés felsőházának 96. ülése minden lesz, ami a gazdasági és kulturális igények kie égitesthez szükséges. Én tehát nem haboztam tovább, hanem ezen a vonalon próbálom, a dolgot megindítani ós meggyőződésem, hogy ez az indítás hamarosan eredményeket is fog mutatni, aminthogy olyan helyeken, ahol az indítás már önkén lesen, az illető városon, vagy községek saját belátása alapján megtörtént, az eredmények nem is maradtak el. «Sajnos azonban, meg kei. állapítanom, - és ezért volt szükség erre a törvényjavaslatra és ennek bizonyos drasztikus rendelkezéseire, — hogy egyes városokban, «wyes községekben a tanyai lakosság érdekei iránti megértés.nem voit olyan mértékű, hogy ezt az indítást lehetővé tette volna. Én nem is kívánóik többet erről a Kérdésről mondani, csak egy do.ogra akarok kitérni, amit a felszólalt felsőházi tag úr aggodalmaskodva említett fel, t. i. arra a felhataimazási-a, amely a törvényjavaslat 3. §ál>an fogia tátik, hogy a szabályrendeletekben bizonyos építkezési korlátozásokat lehet elhatározni. (As elnöki széket báró Radváuszky Albert foglalja el.) Én ezekkel az építkezési korlátozásokkal nem azt célzóm, hogy 24 óra alatt az egész tanyavMágot és az egész tanyai települési rendszert lebontsum. Ez természetesen lehetetlen is volna. En csak azt célzóm, hogy töm

oritsem a tanyai lakosságot bizonyos központok köré és lehetetlenné tegyem azt, a szerintem teljesen egészségtelen további fejlődést, hogy 3(>0, 400, meg 600 öles parcel áikra települjenek emberek 50 kilométerre minden közülettől, aliol azután abszolúte képtelenek megélni. Ez ennek a rendelkezésneik a célja és egyúttal az is, hogy a ua ny a Központokat i yqn építkezési korlátozásokkal lassan-lassan 'kialakítsuk. Nem akarok itt arról vitatkozni, hogy a községből, vagy a tanyán való gazdálkodás jobb-e, előnyösebb-e. Ha végignézünk az országon, akkor azt mondhatjuk, hogy intenzív, OKOS, helyes gazdálkodás és terme és folyik községekben és tanyákon egyaránt. Ezt a kérdést tehát így eldönteni nem lehet. Az azonban kétségtelen — azt hiszem ezt mindenki elismeri, — hogy a tanyai lakosság elhagyatottságát, kulturális és gazdasági elmaradottságát, sok tekintetben szegénységét éppen ez a szétszórt, a lakott helyektől óriási távolságokra való település és a közlekedés nehézségei idézik elő. Igenis mindenféle vonatkozásban indokolt tehát a tanyaközpontok és a kulturális, gazdasági centrumok kialakítására irányuló törekvés, amely ennek a tanyai lakosságnak az érdekeit fogja szolgálni. Ezt célozza és semmi egyebet áz az építési korlátozásokra vonatkozó rende1kezes, amely a javaslatban bennefoglaltatik Nem érintetett ugyan, de be akarom itt jelenteni, hogy ennek a törvénynek az életbelépésével egyidejűleg nagyarányú aikciót szándékozom megindítani a b:kötő utak kiépítése tekintetében, mógped

;

g olyan módon, hogy ezeket a bekötő utakat már előre azokra a pontokra építsük ki, ahol a tanyai központok kialakítását tervezzük. (Helye lés./ Ma azt remélem, hogy erre módot kapok, mert amint méltóztatnak tudni, • legutolsó rendelkezések értelmében, 1943. évi december hó 22-én, szerdán. 291 amelyekkel a községek bevételeit szaporítani igyekeztem, olyan bevételi forrásokhoz jutottuk a községek, hogy ezeknek az útépítéseknek pénzügyi lene őségéi inkább adva vaunak, mint eddig. Én már fel\ ettem az érintkezést az illetékes miniszter nrakkal ebben a kérdésben éa romélom, hogy még a mai nehézségek dacára is igen jelentékenyen sikerül ezeknek a bekötőutaknak kérdését előbbre juttani. Ezzel a munkával megint nagy lökést adunk a tanyai élet helyesiráuyú továbbfejlesztésének. Ezeket voltam bátor a javaslattal kapcsolatban és a felszólalásra megjegyezni és kérem a javaslatnak elfogadását. (Éljenzés és taps.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdési, méltóztatnak-e a tanyai igazgatás rendezésiről szóló törvényjavaslatot áitnláno?sá>b«n a részletes tíftq'yalás alapjául elfogadni? Igen, vagy nem? (Igen!) Ha igon, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy a szokásos módon először a törvényjavaslat címét a azután szakaszainak sorszáaiat felolvasni szíveskedjék. üióf Bethlen Pál jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét és 1—5. f-ainak sorszámát') Einölt: A felsőház a törvényjavaslat címét és 1—5. $-ait elfogadja. Ekktnt a törvényjavaslat részleteiben iis letárgyad taJtván^ kérdem a t. Felsőházat, elfogad ja-e azt a részletes tárgyalás soián elfogadott végszerkezetben, igen, vagy nemf (Igen/) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a felsőház a törvényjavaslatot a képviselőház szövegezése szerinti szerkezetben változatlanul elfogadta

k amiről a képviselőház értesíttetni fog. Napi'iend szerint következik a pénzügyi és közjogi bizottságok együttes jelentése alapján »a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931:

XXVI. törvénycikkben a minisztériumnak adott és utóbb kiterjesztett felhatal mazás további maghosszabbításáról« szóló törvényjavaslat tárgyalása. Jelentem, hogy a házszabályok 45. ^-a alapján a bizottságok a törvényjavaslatnak a felsőházban való előadásával Boér Elek őméltoságát bízlak meg. Boér Elek felsőházi tag urat illeti a szó. Boér Elek: Nagyméltóságú Elnök Űr! Mélyen i. Felsőházi Amidőn a pénzügyi és a közjogi bizottság együttes ülésének megtisztelő megbízása folytán, mint előadó szólni kívánok erről a javaslatról és előterjesztést óhajtok tenni, méltóztassák megengedni, hogy legeisősorha-ni leszögezzem azt, hogy az együt tes bizottság teljes mértékben egyetért a kormánynak azzal a felfogásával, hogy az 1931. évi XXVI. törvénycikkben foglalt rendkivüli felhatalmazást a mai viszonyok között a kormányzat az 1944. évben sem nélkülözheti. Hiszen tagadhatatlan az, hogy az immár öt év óta folyó világháború nemcsak az ország gazdasági és hiteléletének biztosítása, hanem különösen a honvédelemnek a mai viszonyok között életbevágó és sorsdöntő fontosságú kiépítése, teljes felszerelése és korszerűsítése, valamint a gazdasági és társadalmi rend berendezéseinek megerősítése éi magasabb irinvonalrn emelése problémái olyan nagy feladatok 4» helyrétek ele iültjá* 37*