Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.

Ülésnapok - 1939-96

Az országgyűlés felsőházának 96. ülése 1943. évi december hó 22-én, szerdán. 289 indokolttá teszik, hogy ez a rendszer továbbra is fennmaradjon, sőt fejlődjék. Nagy hátránya a tanyán .k, mint ahogyan maga a törvényjavaslat indokolása is mondja, az, hogy nincs közigazgatása, nincs kirendeltsége. Igaz, hogy ma már egyes vármegyék és városok agilis alispánjai megszerveztek ezt, különösen Csongrád vármegyében, Pest vármegyében, Kecsikieiaiéten, Kiskunhalason, Íélegynázán és mondhatnám, az én vidékemen is, de még nagyon kezdetleges az egész. Kis jóaikarattal ezeket mind meg .ehet csinálni, tehát kár volnu a törvényjavaslat 3.»§a értei mében visszafejleszteni legszebb és legjobb mezőgazdasági alkotásunkat, a tanyareudszerünuet. Ezt nem visszafejleszteni, hanem fejleszteni kell. Az igaz, aimit mondanak, hogy a tanyai lakos kulturigénye csökken. A tanyai lakosok műveltsége lehet, hogy alacsonyabb, mint a községieké, de állítom, üogy hazaszeretet, Istenfélelem és Kereszténység tekintetében, lelki és erkölcsi tekintetbon minden városi es községi lakosná. egészségeéebb a tanyai lakos. A kommunizmust a tanya világában úgy ismerik, mint a rossz szellemét és megsemmisítőjét »z emberiségnek, amelytől irtóznak. Példa rá az 1918. évi torra dalom, ahol a tanyák lakossága, a parasztság helyén maradt, tudta kötelességet, termeit tovább. Bármi történt, ő ott maradt az eüe szarváuá., őt uam zaiküemtette ki semmi sem; dolgos életéből abban a nehéz helyzetben, aiuüan a megpróbáltatásban, nmei y mas társadalmi osztályokból igen sokakat maga va i sodort. Azt mondják igen solkan, hogy a tanyalakók lelkiekben szegeuiyak. lizt tagadom. Ellenkezőleg sokkail gu/uagabbaü teluuekbeu, amire igen sok pékta van. E/t bizonyítják lelkészeink, aKik látják, amikor felkeresik a tany alakodat, hogy ott helyben, aho. van, szorgalmasan mennek iskolába; templomba. A közseglakók lehetnek előnyben a tanyalakókkal szemben sok mindenben, de uz ország lakosságainak mégis legeriekeseoo emuiéit aikutjak a tanya.akok, teliat a tanyarendszert nem leépíteri, hanem tovább terjeszteni ts fejleszteni Kell. En ezek alapján a törvényjavaslat 3. $-ának (ÍJ pontját teljest n kihagynám. Lehet, hogy ezen az átlagponton egyedül vagyok, így sajnálatomra neun is merem ezt inüitványozni, meri úgyis .eszavazLtuiak és már nem is lehet ezen változtatni. Megnyugtat azonban a belügyminiszter úr őnagyméltóságának a törvény nozus alsóházában t^naugzott az a kijelentése, hogy ő igenis nem akarja leépíteni a tanyarendszerünket, csak mégis rendezni» csoportosítani kívánja. Köszönettel veszem ezt tudomásul, elismeréssel is fogadom, de mégis mas a javaslat es az elet is mast fog mutatni igen sokszor. Akik az életben résztveszünk, tudjuk, hogy mihuenütt a Közigazgatás az első vezető tényező. Foutos tehát nekiülik, hogy tanyaközpontok létesítésével a közigazgatás a tanyák segítségére sie-sson, hogy legyenek tanyai kiiem-eiteégek amelyek központokba tömörülve intézik oj a sok-sok százezer mui^as parasztnak ügyes-bajos dolgait és ha ke.l, helyben keressek fel Őket. . ., .. ... .. Az egész gazdasági életben legiontosabbnak tartom az utak építését. Muutakat kell tehát építeni. Azonkívül orvosi állást, szülésznői állásr, iskolát, kultúrházat, templomokat, postahivatalokat, telefont jcell létesíteni minden gazdakörnél és minden fontosabb kirendeltFELSŐHÁZI NAPLÓ IV. segnel. Ha ez mind meglesz, akkor nem kell fe-tenünk a tanyalakók sok százezer főnyi rétegét, mert akkor ezek nem fognak lemaradni a városi és falusi lakokkal szemben A javaslat indokolása azt mondja, hogy szükségleteik beszerzőére. B terménye« értékisítése céljából, továbbá születés, haláleset, stb. niiatt mégis be kell, hogy inenjin.oK a tanyar lakók a városba. Ezt ma már megdönti a rohanó élet, ma már kimennek a termelőhöz is, a fogyasztóhoz is a helyszínére. Szövetkezeteket kell létesíteni. Ezek már sok helyen megvannak, t^e a jövő! en még hatványozottabban kell létesíteni termelő, fogyasztó és értékesítő szövetkezeteket, ahol a gazda el tudja adni terményeit és be tudja szerezni azt* amire szüksége van. Tehát a tanyai központokban, a kirendeltségekben kell >fe keresni a magyar tanyai laikusságot, ahol el tudja adni azt, ami feleslege van és be tudja szerezni azt, amire szüksége van. Látjuk Congrádmegye tanyai életében, hogy ott milyen rendezett Közigazgatás van, vagy Pest vármegyében pl. Kecskemét környékén, ahol a határ terjede me 160.000 katasztrális hold és ahol egy kiválóan meg szervezett tanyai közigazgatás működik. Eze» ket kell pél dia adásnak venoi és ezekről kell lemáso ni mindazt, amit a rohanó gazdasági élet követel. A mai rohanó életben jó utak nékül nem lehet gazdaságosan és megfelelően dolgozni és termelni. Ezért minden körülményeik között ki kell eme-inem

; hogy nekünk elsősorban utak kellenek, műutak és jókarbam tartott mellékutak. Ha ez mind meglesz- akkor a közigazgatás munkája hatványozottan (könnyebb lesz. HajuOri ezeknek az utaknak építéséhez a magyar parasztság ig?>u nagy ossz gekkel, sokmillióval járul hozzá a közmunkjaváltságon keresztül, auneiy igen terhes re*aére, u\ fizeti lürel'&maniel, azonban alig kap érte valamit vissza. Azokon az utakon, azokon a műutalkon, amelyeik a magyar Alföld fö dinüves parasztrácának koronáján, pengőjén, pénzűn éuülnek ki, nem ők járnak, hanem járnak a fővárosi nagyvállalatoknak, a trösztöknek autói, koesijaú, tethót aziok használjál*, aiïg <&z »Altöldi nek mellrékuíai, dűlői teljesen rossz karban vítnnadr és ezeken keresztül nem tudják a termelést úgy lebonyolítani, ahogyan ez kívánatos. (Vitéz Kercsztes-Flseher Ferenc bel» ügy miniszter: Nem áll!) Fontosnak tartom annál is inkább, hogy ezek az utak megépü jenek, niemcsak a főutak, hanem a m« Hé kutak i*> mert ahogyan említetem, az intenzív t nyai gazdálkodás miatt igen nagy szerepe van a magyar gazdaasszonyok munkájának. A gaz» daaaszony a jobbkeze a gazdának éa a legnagyobb munkát végzi a tanyaudvaiban, ahol a sok b romfit gondozza, a tehenészetben, a tejterme'ésb'n foglalatoskodik, baromfihizlalásban, a sertéstenyésztésben nagy segítségére vau a gjzdánaik. Az ő munkájukon Keresztül tudjuk olyan jól ellátni a k»zel átást. Lehetnek paraaszok e tekintetben, azonban a gazda* asszonyok munkája ma nagy segítséget jelent a közellátásban. De ezt csak úgy tudjuk ke resztülvinni, ha utainkon keresztül az áru odajuthat a fogyasztóhoz, ha pedig nem juthat oda, enne« eredménye az, hogy a feketepiacot neveljük ki. A tanyavilágban ma igen nagy szerepet játszanak a gazdakörök. Ezeket minden körülmények között m*? kel[ segíteni, meg k#U 37