Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.

Ülésnapok - 1939-86

Iß Az országgyűlés felsőházának 86. ülése 1943. évi október hó 22-én, pénteken. Kérem p jegyző urat, hogy a bizottság jelentéséi É ml va -ui szíveskedjék. vitéz Görgey LáWló jegyző (l'dolru sa a jelentést). Elnök: Kíván valaki hozzászólni! (hem!) lia szedni senki sem kíván, a tanácskozás! b< fejezetnek ny i I vá a í t om. Következik a határozathozaln'. Felteszem a kérdésit, méltóztatnak e elfogadni az igazoló bizottságnak azt a j; ' tatát, hogy gróf Széchenyi Andor Pál. Fehér Gynla. báró Láng Boldizsár, Rezerédj István, Sztojka Sándor, gróf Széchenyi Bertalan, Schmidt Richárd, Jálrmy Menyhért, Glatttoi-dfeir Gyula, Borhy György. Medgyas/.ay Vince, Szent-lványi (labor, Buday-Goldberger U Chorin Ferenc az igazolt felsőházi tagok névjegy zekéi tol tötröftíessenek, igen vagy nem? (Igenl) Ha igen ilyen értelemben mondom ki a hatáTöziatot. Kérdem, méltóztatnak e elfogadni az IgancÂà bizioittságnnk azt a javaslatát, bog I József az igazolt IVVőházi tagok névjegyzekéből mint »szombathelyi püspök« töröltessék és mint »kalocsai érsek«, Ozapik Gyula pedig e névjegyzékben mint »veszprémi püspök« töröltessék és mint »egri érsek« vetessék fel, igen viagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Kérdiem, méltóztat nak-o e'fogadni az igazoló bizottságnak azt á javaslatát, hogy Cs&JWZky István, Simonffy Jenő, Gy&ry Elicv mér, vitéz Jány Gusztáv, Posch Gyula, gróf Hadik Béla, gróf AnVlrássy Sándor, Móricz íwtván. Chorin Ferenc, Láng Gusztáv, Vargha. Gábor, báró Molnár Viktor. Tőkés József Marschall Ferenc az igazolt felsjőházl '«gok névjegyzékébe, fel'vétessenv.k, igen vagy nem(Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondóin ki a határozatot. Kérdem továbbá, méltóztatnak-o elfogadni az igaizdló bizottságnak azt a javaslatát, hogy báró Radvánszky Albert az igazolt felísőházi tagok névjegyzékébe, mint koronaőr La felvétessék, igen vagy nem? (Igen) Ha igen. ilyen értelemben mondom ki n határozatot. Kérdem még, méltóztatnak-e elfogadni az igazid ó bizottságnak azt a javallatát, hogy Szinyei Maree Félix a póttagok névjegyzék«' bal töröltessék, igen vaigy nem? (Igen!) Ha igen. ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Kérdem, méltóztatnaik-ie hozzájárulni alz igaoaaló bizottságnak ahhoz a javaslatához, hogy gróf Széchenyi Andor Pál. gróf Széchenyi Bertalan, gróf Se.rasey László és gróf Károlyi Imre az örökös főrendiházi tagsági joggal fleWruházo'M Cfêniemesi csialllátdok felsőé házi tiaigok

/ választására jogosult tagjainak névjegyzékéből töröltessenek, igen vagy nemi (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. .

s Kérdezem végül, méltóztatnak-e elfogadni az igazoló bizottságnak azt, a javaslatét« hogy o Hánfiy Dániel az örökös főrendiházi tagsági joggal feftrfcth ázott tonemipsi családok felsőházi tagok vtál a jogosult tagjai mak névjegyzékébe felvétessék, igen vagy nemí (lgenl) Ha igen. ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Az igazoltaik névjegyzékében beállott váltóik a Budapesti Közlönyben közzététetnek. T. FcUőház! Következik a tegnaip tartott ülésünkön hozott határozat értelmében őr'I Pallavicini György felsőházi tag úr interpellációja a in i n is zU reléik úrhoz a sajtóirányíttasoa] összefüggő kérdésekről. Örgoó Pallavicini György ő excelienciá.lát illeti a szó. Örgaf Pallavicini György: Nagyméltóságú hlnok Ir! Mélyen t. Felsőház! Ügy hiszem. illik röviden indokolnom, hogy miért vagyok bátor a mélyen t. Felsőház idejét igénybe venni, ügy hiszem, hogy amikor az. a megtiszteltertés éri engem, hogy választójoggal bíró főrendi társiaim a felsőházba küldtek, tetteik ezt azért, mert elvárták tőlem, hogy amíg fizikai erővel bírom, csekély szellemi képességeimet itt fogom gyümölcsöztetni. Ezért ragadom meg az alkalmat, — amely ritifca — hogy a Házban felszólaljak, mert hiszen interpellációmat már februárban szerettem volnlai elmondatni, és habár — mint beszédemben rá fogok mutatni — azóta lényegesen válfoozoitit és javult a hely/. i a kérdésiben, amelyhez hozzá akarok szólni, mégis úgy hiszem, nem lesz káros, ha a Bajtöirányításról itt elhangzik néhány szó. A sajtóirányításirol azért, mert hiszen a sajtóirányítás ma felöleli az állami élet és a kozjélet minden terét, kiterjed annak minden mozzanatára. Előre bocsátom, mólyen t. Felsőház, hogy én, ha ellenzéki állásponton is vagyok az igen t. miniszterelnök] úrral szemben, azért mégis nagyon is tudom'méltányolni az ő nehéz helys azt a hazafias vállalkozást, amellyel átvett egy szörnyű örökséget elődjétől.; Ha az az át, amelyen ő jár, az én véleményemmel mem is egyezik, meg vagyok szentül győződve, hogy legjobb hazafia« tudásával végzi ezt a súlyos és nehéz feladatot és csiaík arra kérem őt. legyen meggyőződve airról, hogy amikor ellenkező véleményt mondok is sok esetben kritikám folyamán, engem is ugyanaz a cél vezeti mint aniely őt vezeti, hogy hazánikniak mindketten használhassunk. (Helyes\Jés.) Azt hiszem, hogy a kisebbségi vélemény nagyon is szükséges, mint azt nemrégen igen hírneves külföldi ember könyvében olvastam, aki azt mondja, hogy (olvassa): »A kisebbségi vélemény új erők forrása, annak elnyomása minden haladást megakadályoz. Az emberi elmének szüksége van ellentmondó megnyilatkozásokra, hogy azokon önmagát próbálja ki.« A miniszterelnök úr igen gyakran hangoztatta, — és mindannyian meg is vagyunk erről győződve — hogy ő a régi magyar alkotmány híve. Ügy szokták mondani, hogy^ az alkotmánynak pillérei vannak. FőpiHérei: az országgyűlés., a ibíróság és a szabad sajté. Az orszjág gyűlés, sajnos, nem nagyon funkcionál és ez bizonyos fokig amnak a szörnyű örökségnek a következménye, amelyről» előbb beszéltem, de amelyről e helyről talán nem is illenék bővebben szólani. A másik, a bíróság, — hála Istennek — in taikt és intakt marad mindaddig, amíg — hogy Giiizot szavaival éljek — a politika nem teszi be lábát a bírói fórumba, mert akkor onnan eltávozik az igaajság. A parlamentarizmusra visszatérve, még egy megjegyzést szeretnék a parlamentarizmusra vonatkozóan mintegy figyelmébe ajánlani az igen fc miniszterelnök úrnak« azt az