Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.

Ülésnapok - 1939-92

Az országgyűlés felsőházának 92. ülése 1943. évi december hó 17-én, pénteken. 149 ßzerzett mennyiségekből. Mert ismétlem: láb- ' béli vain feketén, ax biztos, mert ha az a gazda­ennbor elmegy a cipészhez vagy a csizmadiához és bi ,). háromszoros, négyszeres árat is hajlandó adni, vagy egy mázsa árpát, lis/ vagy ogyebet, akkor vn T1 eipjS vágy csizma. Hotaitan? Ezt én tudni óhajtóim,, de nemcsak! én óhajtom tudni, hanem ;'z orí7.á*r közvéleménye és a, termelőik is. (vitéz Biró Ts'lván: Ebben neJmi a kisgazda a hibás! A bőrelosztá» a hi­bás 1 !) Igen t. Felsőház! Ha a vaselláfás kérdését nézzük, ott szomorú képet látunk. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület egy rendeletter­vezetet nyújtott ói a vasellátás kérdésében az illetékeseknek, hogy a va«. mezőgazdasági Vo­nalon is kerüljön R fogyasztók kezébe. Ez a rendelet meg ig jelent és ma tényleg olyan úton korul a mezőgazda! -lavag — értve ezen ^6 magyarán, a ráfot, a kerékvasat, a ló­patkót, és a stfe-Cet — n fogyasztóhoz, hogv azt. ellonni. visszaélést elkövetni vele nem lehet, mert minden egyes ya£m p gye éá f«?u tndin. hogy mennyi az 6 porciója, s a legkisebb em­ber is ellenőrizni tudja, hogy azzal mi törté­nik. Mire azonban megielent ez a rendelet, hir­telen ÚPV mos-kisebbedott a vasellátmáuyunk. hogy való^ágíral ncvet»étresiiek.komikusnak I tott a dolog. Méltóztassék elgondolni. Udvar­hely vármegyébe október hónaiéban 258 darab ráfvas jött. hn ezt igazságosai) elosztották volna, az esryes közséírek között, akkor minden községnek ké-t szál ráf jutott volnn. Ennek a két sízál ráfnak az odaítélésére vaíű felállítva a köz^pg va^eloszté bizottsága. Ez tehát komi­kumba _ f ni 1 ad t. Ez'^n helv/etpn feltétlenül vál­toztatni kell. Örömmel hallottam, he<w bizonyos irányú változtatás foN? t^rtéfiwi. vészben rjílyan­f ormán, hogy nacrvobb inonnviséarot fognak adni. részben pedig, hogy erdőkítcrmelcsi vo­nalon fognak nagvobh mpnn viselő vfrsaf jut­tatni és változtatás fo«- történni a c 7étosztási megállapításában. Ugyanis az a visszás helyzet állolt cHö a vaisaryag szétosztásánál, hogy nem azt vették t<eki'itétbe, <r<mit annakidején javasoltunk, hogy melyig vármegye mekkora, mennyi lak vwi milyenek [yiszonyai. pedig ahol homoko« a talaj, ott kevesebb ráf kelH. mert a homoké** tHaj kevésbé koptatia a vasat, mint amennyi ko'll néldánl áz crdokiiermelésnél és ma* foglialkozasok-nal. fïflfeem csak azt nézi hogy az illető vármeeryében mennyi iparos vájni Szóval az ipar vonaláról nem tudtuk cl vonn ; < a szjétosz+ést. Most az történt, hogy cry alföldi vármegyében, ahol nincs erdőfuvaro ahol a homokos talaj amúgy sem veszi annyira igénybe a ráfot* valójában snkknl több rái .•atkóvasait utaltak ki, mint Erdélyben ogy­egy , vármegyében, ahol 20— M.000 fuvart; kel! teljesíteni csak a tüzifaszállításoknál. Mindezekből kifolyólag az lettelöes kivánságora volna, hogy a mező>ga.zdasági ér­dek Képviseleti szerveknek legyen bizonyos be­folyásuk, ellenőrzésük a gváripari és kére del mi vona'on a s/>d káinsoknál, mertí ha ruo'st az ember oda érkezik, akkor ott csak óriási ködöt lát - Bdbe csak iigy lehet betekinteni, ha áz ember jogot nyer, hogy 1 be­t-íikiiif he-sen Ilo'cy ne ikoni az iparniaik és «;v'kereskedelemnek, hogy a mezőgazda­vonal bizonyos ellenőrzést kh'ván gyafcorp mi a magunk részéről készséggel felajánljuk, hogy méltóztassék B< kereskedelemnek ós az iparnak olyan ellenőrzést gyakorolna, amilyet kíván, hiszen mi még cséplőgépeinknél TS szí­vesen vesszük az ellenőrzést. A ter m én y beszolgál tata seal ktapcsolaitbian is kívánok pár szót szólni. Hála Istennek, a ter­mény beszolgál tatás igen jól siklerült. Ügy lát­szik, hogy ez a rendelet tökéletesen beválik, az élettel harmióniában van, megfejel. Visszaemlé­kezem arra, hogy amikor a Jurcsek-féle rend­szernek még terv korában' Kolozsváron az Er­déflyi Magyar Gazdasásri Egyesület egyesített igazgat óvá la sztimányi ülésén voltunk és, oft, két úr is erős- filippikát tartott, hogy nem fog bé­éi és főként a kisgazdákat fogta megölni ez a; npmdfizer, amit én nem oszlottam, ak'kor a jelen volt' öt kisgazda sorban felállott és «** mondottla: uraim, ne kívánjanak raiturfk se­críheni, mi ezzel meg -vagyunk elégedve és be fogjuk tudni szolga 1 tat-n* a terményt. Ez a: be­szolgáltatás zökkenés nélkül is metrv. ösak a szénabeszolgá^tatásnál vannak fotetjok, ntryanis nagyom "kevés a szénatermés és, a mezőgazdá­kat tényleg sú'lyosan érinti, azonban e 1 rend­Kzer jé, mert legalább minden 1 gaztla tudja nlőre. hogy szénát kell beszolgáltatni és meny­nyit és valahogyan nékikészül. Ezzel szembei! hTházifatom az állatbeszol­gáltatási rendszert, mert itt az eljárás nincs rendsizerTtre fot'flálvla. Este bemegy a. községi bíró a gazdához és azt mondja: reggel be kell szolgáltatnod c-gy állaitot. A legtöbb kisgazda a Székeilyföldön y és azt hiszem mindenütt *-z országban, nem azért tart állatait, hogy alttól váratlanul megváljék s azonnal, előzetes ér­tesítés néHljuT bes"zol<?áItassa vágómarhaként, hanem, honry haszonállatkénit tart«a és ígv igen kellemetlpTiiil érinti, ha egy kedves ál­lattól kénytelen megválni. A vaeromarbabe­szolgáltatást i^ rendszerbe kel] tehát foglalni. Erre vonatkozólag az Erdélyi Magyar Gazda­sági Egyesület s/intén 1 elkészítette a m***°i ter­vezetét és a/t már az illetékes helyre jutbattta. Ez a tervezet 'nzt t 1 artalmazza, hoify minden s gazda előre tudja, hogy abban^ a?, esz­-'öbpn mennyi élősúlykiloigrammot, kell be­szolgáltatnia- erre készüljön rá. hogy ne érje váratlanul. Annál is inkább fontos ez, mert ha ei így lenne, akkor nem 'tiörténnék meg az, v bár az. ál H tokát irtózatos nagy számban vpszik igénybe vágási eélo'kra', hús méer sincs mi vau, annak a minőséére naervon eryencre. Mos< i' nvindenki azon TgyeW.i'k. bo^y <, T^'^ki^ebb • •-•éget jelentő, leorkönnyp^b. zolcáütassai bei. amibWl •'"na'k óriás' kára, «rármaBilk Ez n terv vés- almáz mindent. s # iíren örH T en­a közellátási miniszter úr fo<r­k pTii,r-k a 'tervezetnek tanulmlányoizá­sáva 1 •'• ' éledbe is átvinné. Most a legújabb időkben egy újabb prob­lémája merült fel a közellátásnak .és ez a tü­zifaellátás. Ma már az a csodálatos helyzet aJIott elő, hogy erdőseknek nevezett várme­gyékíben is tüaelőproblémák vannak. Sok eset vani arra, hogy ikényszerhasználást rendeltek el a közbirtiokíosságoknál. Ehhez ismerni kell természetesen a mii erdélyi közbirtokossági rendszerünket ahol az erdő nemit képezkisza­kítoltt miagántulajdonl, hanem, az erdőbirtoko­sok egy közös egységbe vannak tömiörülve, a • közbirtokosságokba és oftt mindenki &v> eszmei hányadnak megfelelően úgynevezett jutalék­ié<zt kap és ennek megfelelően kap azutáp kiielölt vágóterületi részesedést. Ez a közbir­tiofcosisáig röviden megimlaigyaigázva, A közbir

Next

/
Thumbnails
Contents