Felsőházi napló, 1939. III. kötet • 1942. március 10. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-68
Az országgyűlés felsőházának 68. ülése Elnök: Kíván valaki hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az iparügyi miniszter jelentését tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a felsőház a jelentést tudomásul vette, amiről a képviselőház értesíttetni fog. Napirend szerint következik a föídmívelésügyi bizottság jelentése alapján a m. kir. föídmívelésügyi miniszter jelentésének tárgyalása az 1935 : IV. törvénycikk 38. §-ának hetedik bekezdése értelmében az 1939. évre engedélyezett rendkívüli fahasználafok mértékéről. Kiérem a jegyző urat, hogy a bizottság jelentését felolvasni szíveskedjék. Tarányi Ferenc jegyző (feMvassa a bizottság jelentését). Elnök: Kíván valaki hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a m. kirföídmívelésügyi miniszter jelentését tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot, amiről a képviselőház értesíttetni fog. Napirend szerint következik a föídmívelésügyi bizottság jelentése alapján a m. kir. föídmívelésügyi miniszter jelentésének tárgyalása az 1935 : IV. törvénycikk 38. §-ának hetedik bekezdése értelmében az 1940. évi, illetőleg az 1940/41. termelési idényre engedélyezett rendkívül^ fahasználatok mértékéről. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottság jelentését felolvasni szíveskedjék. Tarányi Ferenc jegyző (felolvassa a bizottság jelentését.) Elnök: Kíván valaki hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a m. kirföídmívelésügyi miniszter jelentését tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen. kimondom a határozatot, hogy a felsőház a miniszteri jelentést tudomásul vette, amiről a képviselőház értesíttetni fog. Napirend szerint következik a föídmívelésügyi, kereskedelemügyi és közlekedési, valamint pénzügyi bizottságok együttes Jelentése alapján a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat tárgyal Kérem a jegyző urat, hogy a bizottságok együttes jelentését felolvasni szíveskedjék. Tarányi Ferenc jegyző (felolvassa a bizottság jelentését). Elnök: Szólásra következik gróf Somssich László ő nagyméltósága. Gr. Somssich László: Nagyméltóságú Flnök Úri Mélyen t. Felsőház! Mindannyian. akik életünk egész tevékenységét mindenkor a mezőgazdaság érdekeinek és a mezőigazdasági, termelés fejlesztésének szolgálatába állítottuk, igen nagy örömmel fogadunk minden olyan megnyilatkozást, amely ezt célozza, ha annak teljesen szakszerű végrehajtása tekintetében biztosítékaink vannak. Mezőgazdaságunk feladata a mai rendkívüli nehéz viszonyok között mindenekelőtt saját lakosságunknak és a hadrakeh seregriek a szükséges mértékbon való ellátása és amennyiben ezen felül is mutatkoznak feleslegek, kész1942. évi július hó 28-án, kedden. 85 letek- a szövetséges társai tik ellátásához való hozzájárulás. Ha az egyes államok k • lankinti termésállagainak fokozódásai vizsgáljuk, sajnálattal azt kell megállapííianujiií, hogy nálunk a termésátlagok a legutóbbi húsz évben állandóan stagnálnak. Ha ennek a ténynek okait kutatjuk, akkor elsősorban rendkívül szélsőséges éghajlatunkra kell utalnunk, amely gyakran tönkreteszi a legjobban dolgozó gazda munkáját is. Emellett különösen a legutóbbi két évben nagymérvű árvíz- és belvízkárok is fokozták ezeket a károsodásokat. Ezek az árvizek egyrészt a rendkívül gyors és nagymérvű hóolvadásra vezethetők vissza, másrészt pedig nagyobb folyóink medrének nagymérvű eliszapodásáiban és a belvizek hiányos levezetésében lelik magyarázatukat. E tekintetben a legsürgősebben rendet kell teremteni, mert tűrhetetlen az, bogy évente százmeg százezer holdnyi vetésterület kerüljön víz alá és egész faluk vagy falurészek házai rombadőljenek, v Másik oka a termésátlagok stagnálásának a folytonos földreform, amelynek során körülbelül 1'5 millió katasztrális hold ctarab'oltattatt fel, amely területeken az előbbi állapotokkal szemben különösen csökkent a termésátlag. A. termelés feltétlenül nyugodt légkört kíván meg. Elég a külpolitikai és a háborús nyugtalanság, tehát nem szabad belső nyugtalanságot kelteni azáltal, hogy szüntelen, folytonos birtokpolitikai kérdésekkel izgatjuk a Jakosságot és a falu nyugalmát (Úgy van! Ügy van!) Ezáltal ugyanis a tulajdonjog biztonságát veszélyeztetjük és a föld bírlalását kérdésessé teszük. Ilyen üzemekbe nem lehet haszonnal befektetni, mert túl nagy a kockázat. Szerintem ma első kérdés és első kötelesség a termelés biztosítása és lehető foktozása, amit — azt hiszem — e magas testület előtt bővebben indokolnom nem kell. Meg vagyok róla győződve, hogy ettől a gondolattól át van hatva az igen t. kormány is, mert ez országos érdek, és ennek a gondolatnak érvényt szerezni kötelessége a kormánynak. De akkor meg kell lennie az erélyének is ahhoz, hogy nyiltan szembeszálljon minden olyan_ irányzattal és demagógiával, amely politikai okokból folytonos földreformtörekvésekkel izgatja a közvéleményt. (Ügy van! Ügy van!) jobbfelől.) Ennél a kérdésnél egyelőre pontot kell tenni az agitációra, hogy ezáltal a termelést biztosíthassuk. He törekednünk kell arra is, hogy azok, akik a telepítési törvény, r a kishaszonbérleti törvény, valamint a legutóbbi, a zsidó mezőgazdasági és erdőbirtobok igénybevételét kimondó törvény alapján földhöz jutottak vagy földet fognak kapni, ráyezettessenek a rendszeres gazdálkodásra, és necsak olyan gazdálkodást űzzenek, amely tisztán saját Önellátásukat biztosítja, hanem a köz számára is produkáljanak valamit. A magyar föld a mi legdrágább kincsünk. Ez nem váíhatik politikai ambíciók, jelszavak, korteskedések és az egymást túllipitálóknak labdajátékává, mert ez veszélyezteti a termelést. (Úgy van! Ügy van!) Én a termelés fenntartása és fokozása szempontjából sem tarthatom helyesnek azt, hogy olyan f birtokpolitika inauguráltassék, amely nem rátermett egyének kezébe juttatja a földet, akiknek gazdálkodása következtében a termelés előrelátható-lag visszafejlődik, viszont nem tarthatom helyesnek azt sem, ha a jó búzatermő földekből 15*