Felsőházi napló, 1939. III. kötet • 1942. március 10. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-68

Az országgyűlés felsőházának 68. ülése Elnök: Kíván valaki hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezá­rom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az iparügyi miniszter jelentését tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a felsőház a jelentést tudomásul vette, amiről a képviselőház értesíttetni fog. Napirend szerint következik a föídmívelés­ügyi bizottság jelentése alapján a m. kir. föídmívelésügyi miniszter jelentésének tárgya­lása az 1935 : IV. törvénycikk 38. §-ának hete­dik bekezdése értelmében az 1939. évre engedé­lyezett rendkívüli fahasználafok mértékéről. Kiérem a jegyző urat, hogy a bizottság je­lentését felolvasni szíveskedjék. Tarányi Ferenc jegyző (feMvassa a bizott­ság jelentését). Elnök: Kíván valaki hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezá­rom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a m. kir­föídmívelésügyi miniszter jelentését tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a ha­tározatot, amiről a képviselőház értesíttetni fog. Napirend szerint következik a föídmívelés­ügyi bizottság jelentése alapján a m. kir. föíd­mívelésügyi miniszter jelentésének tárgyalása az 1935 : IV. törvénycikk 38. §-ának hetedik bekezdése értelmében az 1940. évi, illetőleg az 1940/41. termelési idényre engedélyezett rend­kívül^ fahasználatok mértékéről. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottság je­lentését felolvasni szíveskedjék. Tarányi Ferenc jegyző (felolvassa a bi­zottság jelentését.) Elnök: Kíván valaki hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezá­rom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a m. kir­föídmívelésügyi miniszter jelentését tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen. kimondom a határozatot, hogy a felsőház a miniszteri jelentést tudomásul vette, amiről a képviselőház értesíttetni fog. Napirend szerint következik a föídmívelés­ügyi, kereskedelemügyi és közlekedési, vala­mint pénzügyi bizottságok együttes Jelentése alapján a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat tárgyal Kérem a jegyző urat, hogy a bizottságok együttes jelentését felolvasni szíveskedjék. Tarányi Ferenc jegyző (felolvassa a bi­zottság jelentését). Elnök: Szólásra következik gróf Somssich László ő nagyméltósága. Gr. Somssich László: Nagyméltóságú Fl­nök Úri Mélyen t. Felsőház! Mindannyian. akik életünk egész tevékenységét mindenkor a mezőgazdaság érdekeinek és a mezőigazda­sági, termelés fejlesztésének szolgálatába állí­tottuk, igen nagy örömmel fogadunk minden olyan megnyilatkozást, amely ezt célozza, ha annak teljesen szakszerű végrehajtása tekin­tetében biztosítékaink vannak. Mezőgazdaságunk feladata a mai rendkí­vüli nehéz viszonyok között mindenekelőtt sa­ját lakosságunknak és a hadrakeh seregriek a szükséges mértékbon való ellátása és amennyi­ben ezen felül is mutatkoznak feleslegek, kész­1942. évi július hó 28-án, kedden. 85 letek- a szövetséges társai tik ellátásához való hozzájárulás. Ha az egyes államok k • lankinti termés­állagainak fokozódásai vizsgáljuk, sajnálattal azt kell megállapííianujiií, hogy nálunk a ter­mésátlagok a legutóbbi húsz évben állandóan stagnálnak. Ha ennek a ténynek okait kutat­juk, akkor elsősorban rendkívül szélsőséges éghajlatunkra kell utalnunk, amely gyakran tönkreteszi a legjobban dolgozó gazda munká­ját is. Emellett különösen a legutóbbi két év­ben nagymérvű árvíz- és belvízkárok is fokoz­ták ezeket a károsodásokat. Ezek az árvizek egyrészt a rendkívül gyors és nagymérvű hóolvadásra vezethetők vissza, másrészt pedig nagyobb folyóink medrének nagymérvű eliszapodásáiban és a belvizek hiá­nyos levezetésében lelik magyarázatukat. E te­kintetben a legsürgősebben rendet kell terem­teni, mert tűrhetetlen az, bogy évente száz­meg százezer holdnyi vetésterület kerüljön víz alá és egész faluk vagy falurészek házai rombadőljenek, v Másik oka a termésátlagok stagnálásának a folytonos földreform, amelynek során körül­belül 1'5 millió katasztrális hold ctarab'oltattatt fel, amely területeken az előbbi állapotokkal szemben különösen csökkent a termésátlag. A. termelés feltétlenül nyugodt légkört kíván meg. Elég a külpolitikai és a háborús nyugtalanság, tehát nem szabad belső nyugta­lanságot kelteni azáltal, hogy szüntelen, folytonos birtokpolitikai kérdésekkel izgat­juk a Jakosságot és a falu nyugalmát (Úgy van! Ügy van!) Ezáltal ugyanis a tulajdonjog biztonságát veszélyeztetjük és a föld bírlalá­sát kérdésessé teszük. Ilyen üzemekbe nem le­het haszonnal befektetni, mert túl nagy a koc­kázat. Szerintem ma első kérdés és első köteles­ség a termelés biztosítása és lehető foktozása, amit — azt hiszem — e magas testület előtt bővebben indokolnom nem kell. Meg vagyok róla győződve, hogy ettől a gondolattól át van hatva az igen t. kormány is, mert ez or­szágos érdek, és ennek a gondolatnak érvényt szerezni kötelessége a kormánynak. De akkor meg kell lennie az erélyének is ahhoz, hogy nyiltan szembeszálljon minden olyan_ irány­zattal és demagógiával, amely politikai okok­ból folytonos földreformtörekvésekkel iz­gatja a közvéleményt. (Ügy van! Ügy van!) jobbfelől.) Ennél a kérdésnél egyelőre pontot kell tenni az agitációra, hogy ezáltal a terme­lést biztosíthassuk. He törekednünk kell arra is, hogy azok, akik a telepítési törvény, r a kis­haszonbérleti törvény, valamint a legutóbbi, a zsidó mezőgazdasági és erdőbirtobok igénybe­vételét kimondó törvény alapján földhöz ju­tottak vagy földet fognak kapni, ráyezettesse­nek a rendszeres gazdálkodásra, és necsak olyan gazdálkodást űzzenek, amely tisztán sa­ját Önellátásukat biztosítja, hanem a köz szá­mára is produkáljanak valamit. A magyar föld a mi legdrágább kincsünk. Ez nem váíhatik politikai ambíciók, jelszavak, korteskedések és az egymást túllipitálóknak labdajátékává, mert ez veszélyezteti a terme­lést. (Úgy van! Ügy van!) Én a termelés fenn­tartása és fokozása szempontjából sem tartha­tom helyesnek azt, hogy olyan f birtokpolitika inauguráltassék, amely nem rátermett egyé­nek kezébe juttatja a földet, akiknek gazdál­kodása következtében a termelés előrelátható­-lag visszafejlődik, viszont nem tarthatom he­lyesnek azt sem, ha a jó búzatermő földekből 15*

Next

/
Thumbnails
Contents