Felsőházi napló, 1939. III. kötet • 1942. március 10. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-79

Az országgyűlés felsőházának 79. ülése raermann, gróf Jankovich Bésán, vitéz Meskó Zoltán és Vojnovich felsőházi tag urak is. Ta­lán a legsúlyosabb kritikát H,a!asy Nagy Jó­zsef és báró Kaiaisi ő méltósága gyialkorozta. Azt mondták, hogy teljes zűr-zavar uralkodik ,a kö­zépiskolai és általában a mai iskola rendszer­bén. A legkülönfélébb típusukat cserélgették az utóbbi években, ai tanterveket is folyton újból ki akarták próbálgatni, ahelyett és anélküli hogy egyet is végigpróbáltak volna komolyan. Én, ahogy Kaas ő méltósága niaigyon bölcsen mutatott rá, magam is úfey érzem, Ihlogy újabb reformokat e téren hoznii csak azért, hogy ta­lán aiz én nevemhez fűződjék majd) egy nem sikerült reform, nem okos, de még saját szem­pontomból sem lenne túlságosan célszerű. (De­rültség.) De azt, hogy az esetleg be nem vált dolgokat, ahogy Kaas báró ő 'méltósága kife­jezte magát, kilökjünk ezek közül, megfontolás tárgyává fogjuk tenni; azonban csak nagyon óvatosan szeretnék ehhez a kérdésihlez hozzá­nyúlni, mert hiszen Halasy Nagy József Ö mél­tósága hibáztatta, hogy állítólag; mielőtt ki le­hetett volniai próbálni egy-egy ilyen új rend­szert, azt már megint félreértették. Nem szeret­ném, ha engem i s ez a vád érne. Azt, amit Kaas báró úr és Vojnoviclhí o mél­tósága is szívesek voltak előadni a középiskola reformjára, főleg pedig al túlterhelésre vonatko­zólag, nagyon méltányolom és osztozom felfogá­saikban. A legteljesebb mértékben aláírom azt iê M amit Kaas báró Ő méltósága mondott, hogy tudniillik egyrészről állandóan újabb és^ újabb ismereteket akarni a tanulókkal elsajátíttatni, másrészről pedig a túlterhelést megszüntetni akarni: ez olyan csodacselekedet voln,a,, amelyre válalkozni nem tudok. Éppen ezért kérek innen is minden pedagógust és szakembert, hogy mél­tóztassanak mérsékelni az újabb ismeretei sa já­títtatási törekvéseket és ne méltóztassanak csu­pán saját, ha még oly tiszteletreméltó, deegyol­dallú szempontjukból felfogni ,a, kérdést, hanem iparkodjanak azt az egésznek a szemüvegén ke­resztül elbírálni. Teljesen igaza van Kaas báró úr ő méltóságának, egy napban csak 24 óra van és az emberi ész is véges. Az Országos Közoktatásügyi Tanács átszer­vezése után, amely tanácsnak ai mandátuma le­járt és amely megítélésem szerint az idők fo­lyamán, túl népes testületté nőtte ki magát, az új Országos Közoktatási Tanács bevonásával, abova ezek az ügyek elsősorban tartoznak, óhaj­tom ezt a nehéz kérdést kézlbevenni és kívánom megoldaná. Ha, kell. könyörtelenül, hatalmi szó­val is meg akarom végre Oldani a kérdést, (He­lyeslés.) a pedagógusok továbbképzése és idegeik megőrzése céljából is, mert itt nemcsak a tanu­lókról, hanem ,a pedagógusokról is szó van. (Élénk helyeslés és Hops.) Ebben azután, ha sza­bad kérnem, méltóztassanak majd segítségemre lenni. A nyelvtanítás hiányosságára, a nemzeti­ségi nyelvek oktatására és egyéb kérdésekre vonatkozó megjegyzéseket, amelyeket hangoz­tatni méltóztattak, értékes figyelmeztetésként köszönöm és az ügyek elintézésénél gondom lesz majd ezekre a szempontokra is. Most még csak egészen röviden legyen szabad felvilágosítást adnom Zimmermann ő méltóságának abban az értelembén, hogy a természettudományok fontosságát ai középis­kolai _oktatás ter-én magam is elismeriem és — azt hiszem — mindnyájan elismerjük. Nem is történt egyéb, mint az, hogy amikor az idén 1942. évi december hó 17-én, csütörtökön. 325 ősszel megkezdődött tanévtől kezdve heti egy órában bevezettük a honvédelmi ismeretek ta­nítását, éppen abból a célból, hogy ne származ­zék ebiből újabb megterhelés, tehát ne kelljen az óraszámokat ismét emelnünk, úgy gondol­tuk, hogy mivel a honvédelmi ismeretek című új tantárgy keretén belül olyan ismeretek ta­nítására is sor kerül, aimelyek részben a ter­mészettudományok területére is ( kiterjednek, • ennek fejében csökkentettük számszerűleg a természettudománnyal kapcsolatos óraszámo­kat. Ha f a honvédelmi ismeretek tanítási anyaga például a latin nyelv tanítási anyagá­ból is tartalmazna elemeket, mint ahogyan nem tartalmaz, akkor a latin nyelv tanításá­nál szállítottuk volna le az óraszámot. Mél­tóztassék azonban meggyőződve lenni, ez nem volt veszélyes csökkentés és ezzel a kis leszál­lítással mégis sikerült legalább azt elérnünk, hogy a heti óraszám a gimnáziumi I—-VI. osz­tályaiban 30—30, a VII—VIII. osztályokban pedig 31—31 lett. Azt hiszem, ennél többet iga­zán nem lehet kívánni, különösen, amikor még bizonyos rendkívüli tárgyakat is figyelembe kell vennünk, amelyek kétségkívül szaporítják az óraszámokat. Jankovich Bésán József gróf ő méltóságá­nak mindenekelőtt köszönöm, hogy szíves volt a^katolikus nagygyűlésen elmondott beszédem­ről kedves szavakkal megemlékezni. Ő méltó­sága szintén foglalkozott a középfokú oktatás­sal, és azt óhajtotta, hogy a középfokú oktatás adjon általános műveltséget és ez az itt szer­zett klasszikus műveltség adja meg az alapot a további képzéshez. Ezzel kapcsolatban legyen szabad utalnom a ma is érvényben lévő 1934 : XI. tc.-re, amely a magyar középiskola feladatát abban álla­pítja meg, hogy a tanulót vallásos alapon er­kölcsös polgárrá nevelje, a magyar nemzeti művelődés szellemének megfelelő általános mű­veltséghez juttassa és az egyetemi és más főis­kolai tanulmányokra képessé tegye.« Ez körül­belül az, amit ő méltósága kíván. Foglalkozott ő méltósága — és rajta kívül még Meskó ő méltósága is — az, egészségtan ta­nításával és az iskolaorvosi intézménnyel. Az iskolaorvosi intézmény fejlesztésére gondunk van. Amint valószínűleg méltóztatik tudni, a korábbi 37-től máris 52-re emeltük az úgyneve­zett körzeti iskolaorvosok számát, azonkívül az egészségtan tanítását is — amiről a középiskolai törvény rendelkezik — úgy iparkodtunk előmoz­dítani, hogy ez a tárgy a rendes tantárgyak közé tartozik, azonban elégtelen érdemjegy ese­tén nem kötelező a javítóvizsga. Hogy ez a tárgy még előkelőbb szerepet foglaljon el a tanrendben, ahhoz törvényhozási módosításra volna szükség. Vojnovich ő méltóságának hasonlóképpen köszönöm azokat az elismerő szavakat, amelyek­kel szerény működésemről' szíves volt megem­lékezni. A középiskolai egységes tankönyvek, valamint az egységes középiskolai vezérköny­vek kérdésében egyetértek vele és elhatározott szándékom, hogy az e téren szükséges intézke­déseket megteszem. A művészet és a tudomány kérdésével fog­lalkoztak Meskó Zoltán, Fischer Béla és Vojno­vich Géza ő méltósága. Meskó ő méltósága ke­vesli a szegedi múzeum támogatását. Legyen szabad ezzel kapcsolatban előadnom, hogy a szegedi városi múzeum és a Somogyi-könyvtár — éppen úgy, mint a többi vidéki közgyűjte­mény is — nem közvetlenül a vezetésem alatt 53*

Next

/
Thumbnails
Contents